A Lak-völgyi tó Magyarország egyik legmagasabban, a tengerszint felett 350 méterrel fekvő tava.

A Bükk-hegység egyik vadregényes környezetben fekvő települése Bélapátfalva, amely az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén terül el az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, a tengerszint felett 311 méter magasságban, a 816 méter magas Bél-kő nyugati lábánál.

Majdnem 100 éven keresztül csonkolták, meg- és elbontották a Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagját, a Bél-követ, mészkővagyonából mintegy 20 millió tonnát használtak fel a cementgyártáshoz, amely 7 millió köbméter fogyást jelent a hegyből.

A Lak-völgyi tó vizében visszatükröződő Bél-kő.

fotó © Zakkar Sándor | Csodálatos Magyarország

A tavat duzzasztással hozták létre és hajdanán a cementgyár vízellátására szolgált. Innen ered a sokak által még ma is emlegetett Gyári-tó elnevezés.

A kőfejtőt és a közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére.

Miután megszűnt a cementgyártás, a tó a kikapcsolódás, a horgászat egyik központi helyszíne lett.

fotó © Zakkar Sándor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Hazánk egyik unikuma, a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

A Bükkben, a Bélkő-hegy sziklái alatt, festői környezetben áll Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma.

Kapcsolódó

A tarajosra bányászott Bélkő fehér sziklái

A számítások szerint mintegy 20 millió tonna, körülbelül 7 millió köbméter hiányzik az egykor 800 méter körüli Bélkő-hegyből, elsősorban a tetejéről.