A Thúry György Múzeum állandó és időszaki kiállításai mellett digitális gyűjteménnyel és változatos programokkal várja a látogatót.

A múzeumnak helyet adó barokk épületet Kanizsa várának köveiből építette a város földesura, Grasics Jakab, majd a 18. században a Batthyány család tulajdonába került, melyet a kanizsaiak „hercegi vár”-nak neveztek el. A szomszédos Fő úti épület a hajdani Korona Szálló egykor szintén az uradalomhoz tartozott, a két épület homlokzatát a 19. század közepén hangolták össze. Az épület 1968 óta a Thúry György Múzeum otthona.

A múzeum emeleti részében az „Emberek, utak, kapcsolatok” (Dél-Zala évezredei) című állandó kiállítás első részében a Kis-Balaton nyugati medencéje és a Mura közötti terület történetét mutatja be az újkőkor elejétől a középkorig, a második, nagyobb egységben Nagykanizsa 18. századi fejlődését és aranykorát.

A kiállítás első terme a neolitikum időszakába kalauzolja a látogatót, ahol a vitrinek a kerámiaművesség és a kő megmunkálás szép és érdekes darabjait tárják elénk. A második teremben a rézkortól a római kor végéig található jellegzetes rézkori tárgyak mellett a börzöncei kora bronzkori kocsimodell is látható.

A középkori Kanizsa történetét a várat és annak építési periódusait bemutató részben a látogató megismerheti Kanizsa várát és történetét, egészen a török kor végéig. A terem közepén elhelyezett interaktív vármaketten, négy különböző, gombnyomásra fel-fel villanó időszak váralaprajza látható.

A kiállítás második nagyobb egységében megismerhetik a látogatók a vár 1702-ben történt lerombolását követő időszakban bekövetkezett fejlődést, földesurainak (Szapáry, Batthyány család) tevékenységét, valamint árusokat bemutató piacrészletet (exteriőr) eleveníti meg. Kiemeli Nagykanizsa jelentős szellemi, kulturális életében kivívott vezető szerepét, az akkori élénk társasági és kulturális életet a Casino eredeti bútorzatával berendezett enteriőr teszi hangulatossá.

A kanizsai középpolgárok lakását, életkörülményeit hangulatos enteriőrökön – szalon, ebédlő, férfi dolgozószoba –  keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Egy külön teremben kapott helyet a Fekete Sas gyógyszertár empire stílusú bútorzata.

A kiállításhoz kapcsolódó játszóházban egy számítógép segítségével egy „Századfordulós on-line áruházban” „vásárolhatnak” a látogatók: több száz oldalas, rajzolt képekkel díszített katalógusból, árucsoportok közül választhatnak, a vásárlás után a „kosárba” helyezett árukról díszes számlát kapnak.

A Thúry György Múzeum Digitális Gyűjteményében 1400 Képeslap várja az érdeklődőket, a Néprajzi gyűjteményükben 11 településről több mint 920 fotót található, a Helytörténeti gyűjtemény fotóival az 1958-1982 közötti Nagykanizsát mutatja be, és itt található még az 1945 utáni időszakban kiadott nagykanizsai városképes lapok, valamint Múzeumpedagógia keretein belül a letölthető óravázlatokkal, feladatlapokkal segítik az iskolai oktatást.

Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is várják az érdeklődőket, valamint különleges programként, minden hónapban várják a látogatókat ,,A hónap műtárgya” és  ,A hónap festménye”megtekintéséhez.

Thury György végvári vitéz, várkapitány. 1556-ban a lévai vár kapitányává nevezték ki, 1558-ban Bars vármegye főispánja, majd a várpalotai vár kapitánya lett. Neve itt vált rettegetté a törökök körében. A „magyar Cidnek” is nevezett hős testét 1571-ben Zrínyi György helyeztette végső nyugalomra Kanizsán. A nagykanizsai Thúry György Múzeum mellett, Várpalotán tér és gimnázium, Orosztonyban emlékmű őrzi nevét, egyik kardja a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Nyitvatartás: Szerda-vasárnap: 10-17-ig.

Jegyárak: Felnőtt: 700,-Ft/fő, Diák, nyugdíjas: 350,-Ft/fő, Csoportos: 500,-Ft/fő (minimum 8 fő), Családi: 1600,-Ft/cs (2 felnőtt, minimum 2 gyerek), Tárlatvezetés: 4.500,-Ft /cs. (több nyelven).
Fotó: Kanizsa TV