Alig lehet felismerni Tahitótfalut a magasból készült drónfelvételeken. A házakat és az utcákat sűrű köd rejti el, amelyből csak a templomtornyok és néhány magasabb fa emelkedik ki. A Duna két partján fekvő község nemcsak a hajnali látvány miatt érdemel figyelmet: római kori emlékeket, évszázados templomokat és a magyar építészettörténet egyik legjelentősebb alakjának hagyatékát is őrzi.

Az alacsonyan járó nap aranyszínűre festi a köd felszínét, a távolban pedig a Visegrádi-hegység vonulatai rajzolódnak ki. A látványhoz Tahitótfalu földrajzi elhelyezkedése is hozzájárul: a település egyik része a Szentendrei-szigeten, a másik a folyó jobb partján található.

Egy község, két különböző településrész

Tahitótfalu Pest megyében, Szentendrétől északra fekszik. Tahi a Visegrádi-hegység lábánál, Tótfalu pedig a Szentendrei-szigeten terül el. A két részt a Tildy Zoltán híd köti össze, amely a sziget egyetlen közúti hídja.

A folyó két oldalán eltérő településkép alakult ki. Tahi a 19. századtól fokozatosan üdülőhellyé vált, hegyoldalaiban villák és nyaralók épültek. A sík területen fekvő Tótfalu ezzel szemben hosszú ideig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A régi falusi porták, a kertek és a környező földek ma is emlékeztetnek erre a múltra.

Római őrtornyoktól a középkori faluig

A környék már az őskorban lakott volt, a római korban pedig katonai jelentőséggel bírt. A Duna mentén húzódott a Római Birodalom határvédelmi rendszere, a limes, amelynek részeként Tahitótfalu területén is őrtornyokat emeltek. A mai Pokol-csárda környékén egykori római hídfőállás maradványai kerültek elő.

Tahi történetének egyik korai írásos adata 1221-ből származik. Ekkor a Rosd nemzetséghez tartozó Domonkos királyi poroszló lakott Thahban. Tótfalut 1447-ben Thotfalw néven említették az oklevelekben.

A török hódoltság idején a szigeten fekvő Tótfalu kedvezőbb helyzetben volt, mint a környék számos más települése. A Duna természetes védelmet nyújtott, ezért a falu a háborús pusztítások jelentős részét elkerülte. Lakóinak ugyanakkor a török és a magyar hatóságok felé is adózniuk kellett.

A 18–19. században a földművelés mellett a szőlőtermesztés, a halászat és a hajóvontatás biztosított megélhetést. A szőlőművelés jelentőségét a 19. század végi filoxéravész törte meg.

A települést több súlyos természeti csapás is érte. Az 1838-as és az 1876-os árvíz után 1900-ban tűzvész pusztított, amelyben a helytörténeti feljegyzések szerint 130 ház semmisült meg.

1 / 3

Ködtengerbe burkolózott Tahitótfalu – különleges felvételek a Dunakanyarból

FOTÓ: Norbert Szilagyi

FOTÓ: Norbert Szilagyi FOTÓ: Norbert Szilagyi FOTÓ: Norbert Szilagyi

A híd, amely összekötötte Tahit és Tótfalut

Tahi és Tótfalu között évszázadokon át csak vízi úton lehetett átkelni. Az első állandó híd építése 1912-ben kezdődött, és 1914-ben, nem sokkal az első világháború kitörése előtt fejeződött be.

Az Almásy-hidat a második világháború végén felrobbantották. A háború után ideiglenes átkelőket létesítettek, majd 1947-ben elkészült a Tildy Zoltánról elnevezett híd. A jelenlegi szerkezet 1978 óta szolgálja a közlekedést.

Az átkelő jelentősége túlmutat Tahitótfalun: a Szentendrei-sziget többi települése számára is ezen keresztül vezet a közvetlen közúti kapcsolat a Duna jobb partjára.

Pollack Mihály nyaralója és síremléke

Tahi a 19. században a fővárosi polgárság és a művészvilág körében is népszerűvé vált. Az itt nyaralók közé tartozott Pollack Mihály, a Magyar Nemzeti Múzeum tervezője, aki saját tervei alapján épített nyaralót a településen.

Az építész 1808-ban kötött második házassága révén jutott tahi és tótfalui szőlőbirtokokhoz. Az 1810-es években klasszicista stílusban alakította át présházát, amelynek különlegessége volt a padlófűtés. Az épület alatt dongaboltozatos pince húzódott, ahol még az 1980-as években is álltak 1815-ben készült borsajtók.

A Patak sor 50. szám alatt található egykori szüreti házat később bővítették, ekkor eklektikus részletekkel gazdagodott. Az épület ma műemléki védelem alatt áll.

Pollack Mihály élete utolsó éveiben sok időt töltött Tahiban. 1855-ben hunyt el, kívánságának megfelelően a tótfalui katolikus temetőben temették el. Síremlékét Ybl Miklós tervezte, és 1857-ben készült el.

A településhez a Ferenczy művészcsalád is kötődött. Tahi egykori villái közül a Feszty Árpád utca 10. szám alatt található Kernstok-villa szintén szerepel a műemléki nyilvántartásban.

3 / 3

Ködtengerbe burkolózott Tahitótfalu – különleges felvételek a Dunakanyarból

FOTÓ: Norbert Szilagyi

Évszázados templomok és védett épületek

Tótfalu egyik legrégebbi, ma is álló középülete a református templom. A kőfallal körülvett, késő barokk épület 1801 és 1805 között készült, tornyát 1855-ben emelték. A templomot a települést sújtó tűzvészek miatt többször helyre kellett állítani.

A római katolikus templom elődje 1778-ban épült. A későbbi átépítések során 1813-ra elkészült templomot az 1831-es tűzvész után ismét helyre kellett állítani. Az épület ma empire stílusú megjelenésű.

Tahitótfalu építészeti értékei között nemcsak az egyházi épületek szerepelnek. A helyi védettségű lakóházak és a régi falusi porták a község korábbi életmódjáról is tanúskodnak. A hagyományos beépítés különösen Tótfalu régebbi utcáiban figyelhető meg.

Az epertermesztés hagyománya

Tahitótfalu egyik legismertebb terméke az eper. A Szentendrei-szigeten nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, amely a helyi gazdálkodás jellegzetes ágazatává vált.

A tahitótfalui epernek saját rendezvénye is van: az Eperfesztiválon a gyümölcs mellett a helyi termelők és kézművesek is bemutatkoznak.

A település mezőgazdasági múltjához a szőlőtermesztés is hozzátartozik. Ennek egyik emléke Canci Ágost 1859-ben festett Tahi szüret című alkotása, amelyet a helytörténeti források a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött műként tartanak számon.

Kirándulások a Duna két oldalán

Tahitótfaluról a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget is könnyen megközelíthető. Tahi felől jelzett turistaútvonalak vezetnek a hegyek erdeibe, a szigeti oldalon pedig sík terepen lehet gyalogolni vagy kerékpározni.

A Duna mentén ártéri erdők és rétek találhatók. A település természeti értékei közé tartozik a Pánkúti legelő és a Kecske-sziget is. A környék egyes részei a Natura 2000 hálózathoz tartoznak.

A Szentendrei-szigeten több terület látogatása korlátozott, részben természetvédelmi, részben ivóvízbázis-védelmi okokból. Kirándulás előtt ezért érdemes tájékozódni a választott útvonalról.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek