Mezőhegyes Helytörténeti Gyűjteménye különböző tematikus kiállításokon keresztül mutatja be a „ménesváros” múltját.

Az alföldi Mezőhegyesen egy egészen különleges világ tárul a látogató elé. II. József 1784. december 20-án írta alá a Ménesintézet alapítólevelét, melynek létrehozását Csekonics Józsefre bízta. Ezt követően számmal ellátott majorokat hoztak létre, majd lovardák, istállók, állat- és „emberkórház”, lakóházak, ősfás parkok, zabsilótornyok, eklektikus víztorony, diadalívek és az ország utolsóként megmaradt fagerendavázas szállodája is itt épült fel.

A városban sétálva érezni lehet a mezőhegyesi hangulatot, ahol fűrészelt oromzatok, faragott faverandák és szecessziós házak idézik meg a múltat – azt a múltat, amikor Mezőhegyes a fénykorát élte.

A régi idők tárgyi emlékeit, értékeit és történéseit mélyebben is megismerheti az, aki ellátogat az 1847-ben klasszicista stílusban épült „Emberkóroda” épületébe, ahol Mezőhegyes Helytörténeti Gyűjteménye látható.

Mezőhegyes Helytörténeti Gyűjteménye napjainkban 14 állandó kiállítással büszkélkedhet, melyek különböző tematikus tárlatokon keresztül mutatják be a város gazdag múltját. Békés vármegye egyik legnagyobb közgyűjteménye az eredetileg kórházként működő, „Emberkóroda” néven ismert, védett műemléképületben kapott helyet. Az intézmény 2003. április 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A hatalmas kiállítóterek közül kettőt az épület korábbi funkciójához hűen rendeztek be.

Mezőhegyes régészeti kiállításának a boltozott, történelmi hangulatú földszinti nagyterem ad otthont. A tárlók az újkőkor, a rézkor, a bronzkor, a római kor, a népvándorlás kora, valamint a honfoglalás korától a török korig terjedő időszakok gazdag tárgyi hagyatékát mutatják be.

A kiállítás anyagát főként régészeti terepbejárások során gyűjtötték a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói Tarkó Gábor vezetésével, Dr. Szatmári Imre régész, főmuzeológus felügyelete mellett.

A néprajzi és helytörténeti kiállítás 2004-ben nyílt meg Cselédek, summások, szakmányosok címmel, melyben régi munkaeszközök, használati tárgyak, bútorok mellett a cselédvilággal kapcsolatos képanyagot, szövegeket, interjú részleteket vetítenek projektor segítségével. Ugyanitt látható A mezőhegyesi úttörőcsapatok története címet viselő kiállítás is, Balanyi Miklós tanár, egykori csapatvezető gyűjteményéből.

Az Iskolamúzeum kiállítás a berendezőjéről, Balanyi Miklósról kapta a nevét, aki maga is negyed évszázadon át tanított a 47-es és 73-as majori iskolákban. A gyűjtemény anyaga főként a 19. század végéről és a 20. század elejéről származik. Láthatók itt kettes és hármas iskolapadok, állványos tábla, tanítói asztal és szék az 1920-as évekből, valamint egy harmónium is helyet kapott. A tárlókban fényképek, taneszközök, régi gyermekjátékok sorakoznak, míg a falakon litográfiák és térképek idézik meg a múltat. A látogatók egy százéves tanterem hangulatába csöppenhetnek bele, ahol megelevenedik a régi idők iskolavilága.

Volt egyszer egy cukorgyár című kiállítás a második földszinti teremben kapott helyet. A tárlat az 1889-től 1997-ig működő Mezőhegyesi Cukorgyár történetét, szervezeti felépítését, termékeit, a gyártási folyamatot, a dolgozók életét és munkaeszközeit mutatja be.

A Mezőhegyes a boldog békeidőkben című fotókiállítást Fekete István egykori méneskari kiskatona és írnok emlékére rendezték be. 2006-ban az ’56-os Emlékév tiszteletére rendezték be „Mezőhegyes 1956-2006 – Forradalom Kis Budapesten” című állandó helytörténeti kiállítás, amely a Rákosi-korszakról és az 1956-os forradalom helyi eseményeiről mesél.

A Vasúttörténeti kiállítás anyagát Perlaki János állomásfőnök jóvoltából Tarkó Gábor helyezte el az egyik emeleti nagyteremben. A gyönyörű terepasztalt Virág László, nyugalmazott műszaki főellenőr készítette, aki egykor a fűtőházban dolgozott. A látogatók megtekinthetnek egy két világháború közötti főnöki irodát, bakterházat, várótermet teljes berendezéssel, pályamesteri könnyű vágánygépkocsit, valamint számos korabeli dokumentumot és fényképet.

A technikatörténeti, informatikai állandó kiállítás

„Számítógéptörténelem” címmel egy magángyűjteményt mutat be, amelyben megtalálható a hetvenes évek második felében használt HUNOR elektronikus számológép, valamint a vakok és gyengén látók számára gyártott Homelab-4 számítógép, amely beszédre is képes volt. Az asztalokon működőképes Commodore 16, Commodore 64, Commodore 128 és Amiga 1200 konfigurációk, printerek és más hardvereszközök is kipróbálhatók.

A Testvérvárosok Terme bemutatja az olaszországi Mordano és San Giorgio di Nogaro, a romániai Arad, Kézdivásárhely, Nagypereg és Sepsimagyarós, valamint a magyarországi Túrkeve jellegzetes tárgyait, népművészeti, kultúrtörténeti és technikatörténeti emlékeit, fotóit, régi és új térképeit, ajándéktárgyait és művészeti alkotásait.

A világhírű Ménes története című állandó kiállítás 2013. október 12-én, az országos Nonius Tenyészszemle keretében nyitotta meg kapuit. A látogatók betekintést nyerhetnek a Ménesintézet és a Ménesbirtok életébe. A tárlaton bognár- és kovácsszerszámok, mezőgazdasági eszközök, lószerszámok, lovas trófeák, eredeti dokumentumok, valamint olyan különleges tárgyak is megtekinthetők, mint a Károlyi-kocsi, a vörösmárvány zabcsésze, régi fegyverek, térképek, Horthy István mezőhegyesi vadászigazolványa, vagy Krucsó Ferenc sportlovas olimpiai relikviái – és még sok más érdekesség.

Ma Mezőhegyesnek, a „ménesvárosnak” 68 országosan védett műemléke van, ahol paripák, faragott verandák és ősfák őrzik egy eltűnő világ utolsó emlékeit.

Nyitva tartás: A látogatók és látogató csoportok előzetes időpont egyeztetés alapján látogathatják a kiállításokat.