A sándorfalvi Pallavicini-kastély az őrgrófi család történetét mutatja be, valamint néprajzi és helytörténeti kiállításoknak ad otthont.

Sándorfalvát az 1879-es nagy szegedi árvíz után Pallavicini Sándor őrgróf alapította, hogy az algyői árvízkárosultaknak legyen hova menniük. Az őrgróf birtokából 597 telket parcelláztatott ki, ahová végül nemcsak az algyőiek, de más környékbeli parasztok is letelepültek. A települést róla nevezték el, mely 2005 óta városi rangot visel. A város Fő terének szomszédságában, hangulatos park közepén áll a felújított Pallavicini-kastély, amely Sándorfalva büszkesége.

A Pallavicini-kastélyt az 1879-et követő években építették, és a jószágigazgató lakhelyeként szolgált. Ma termeinek egy részében állandó és időszaki kiállítások kapnak helyet, valamint egyéb rendezvények helyszíne.

A Pallavicini Emlékszobában állandó tárlat mutatja be az őrgrófi család történetét, valamint a mindennapjaikat felidéző emléktárgyakat, bútorokat és dokumentumokat. Ez a kiállítás egyedülálló, mivel páratlan részletességgel tárja fel a dél-alföldi arisztokrácia – különösen a Mindszent–Algyői uradalom és a grófi család –, valamint az alkalmazásukban élők egykori életét.

Az Uradalmi teremben és a Kelemen Kristóf teremben Sándorfalva története és népélete elevenedik meg. Az érdeklődők korabeli dokumentumok és fényképek segítségével ismerhetik meg a város alapítását és múltját. A Pallavicini-kastélyban kaptak méltó helyet Budai Sándor népművész naiv festményei, valamint Sándorfalva díszpolgárainak tablói.

Időszaki kiállításaiknak a Pallavicini-kastély díszterme biztosít méltó környezetet, ahol helyi és Sándorfalvához kötődő alkotók, képzőművészek, kézművesek munkái tekinthetők meg. Ez az elegáns terem akusztikájának köszönhetően hangversenyteremként is funkcionál, emellett konferenciák és házasságkötések helyszíneként is szolgál.

Pallavicini-család
Az olasz eredetű arisztokrata család genovai ágának tagjai a 18. században Ausztriában és Magyarországon telepedtek le. Ezen Pallaviciniek leszármazottja, Pallavicini Sándor, 1853. május 6-án született Szegeden. A későbbi őrgróf, főrendházi tag, császári és királyi kamarás a bécsi egyetemen jogot tanult, majd diplomáciai pályára lépett, és a szentpétervári követségnél attasé lett. 1874-ben nyerte el a császári és királyi kamarási rangot.

Sándorfalva, ez az új település, a több mint hatvanezer holdas Mindszent-Ányási Pallavicini uradalom gazdasági központja lett, ahol a jószágigazgató irányította a birtok egyes részeit, beleértve a mai Ópusztaszer területét is. Aktív közéleti tevékenységétől visszavonulva Pallavicini Sándor a gazdálkodásnak szentelte idejét.

A Pallavicini-család a 19. században és a 20. század elején jelentős szerepet játszott a térségben. A majorsági gazdálkodáshoz a 19. század közepére hét, 1885-re pedig tizenegy majort építettek ki. Az őrgróf a futóhomokos és silány területeken erdőtelepítésbe kezdett, Mindszenten óvodát és iskolát, Ányáson pedig kápolnát építtetett, amely alatt nagy kriptát alakítottak ki.

Pallavicini Sándor élete utolsó éveiben néhány vagyontárgyával a Cseh Köztársaságba ment, majd 1933-ban Jemnice kápolnájában temették el. A kápolnát 1945-ben államosították, sírjait pedig az 1990-es években lerombolták.

Alfonso Pallavicini édesapja kívánságára családi sírhelyet hozott létre a sándorfalvi temetőben, melyet 2013-ban szenteltek fel. Itt nyugszik az 1789 utáni majdnem teljes Pallavicini család, „akik békében nyugodhatnak itt a földben, ami egykor hozzájuk tartozott.” (Alfonso Pallavicini)

Pallavicini Sándor őrgróf születésnapja május 6., ennek tiszteletére minden évben megrendezik a Pallavicini-ünnepséget Sándorfalván, amelyen Pallavicini Sándor leszármazottai is részt vesznek.

Nyitva tartás: Szerda-vasárnap 10:00–12:00, 13:00–18:00