A háromhajós Református Templom monumentalitása, szépsége, üzenete a Kunok erejét, hitét tükrözi.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén a középkorban több vármegye osztozott, észak-nyugati részén a jászok, a volt kemeji területek délnyugati felén és a Berettyó mellékén pedig a kunok telepedtek le. A reformáció nyomán jelent meg a nemzeti nyelvű igehirdetés, oktatás és kultúra, így az anyanyelvű, közérthető Szentírás a mindennapok részévé válva segítette a vallásos olvasmányok, az írás-olvasás terjedését. A környék időnként benépesedett, majd a háborúk és egyéb történelmi események miatt újra és újra elnéptelenedett, hogy aztán lehetősége legyen újra meghódítani a területet, az erdőket, a mezőket, a mocsarakat és vízfolyásokat. A kunok épített örökségei közül a legrégebbiek a református templomok, melyeket a már egzisztenciájában és hitében is megerősödött redemptus református lakosság, uralkodói engedéllyel épített, mert a kun-redemptus öntudatnak a műveltség is velejárója volt.

A Karcagi Református Nagytemploma a Kossuth téren áll, melynek helyén a 17. században egy fallal megerősített templom és torony állt.  A jelenleg is működő monumentális  Református Nagytemplomot 1793-97 között újjáépítették, ezzel a gyöngyösi építőmestert, Rábel Károlyt bízták meg. Ekkor az eredetileg keletelt templom tengelyét is 90 fokkal elforgatták. Az új Nagytemplomot 1797. november 5-én szentelték fel nagyszabású ünnepség keretében. A torony körbefutó, klasszicista mellvédrácsokkal ellátott konzolos galériáját csak 1820-ban építették hozzá. A galéria tűzfigyelés és jelzés céljára készült, az ugyanezen a szinten lévő toronyszoba pedig a tűzőr lakása volt. E fölött a tornyot pártázat zárja le. A galéria alatt órát is elhelyeztek. A toronyban 4 harang hívogatja a híveket, melyekből az első világháború alatt hármat leszereltek és katonai célokra elvittek. 1923-ban a régiek helyére a nagylelkű adományozók saját költségükön harangot öntettek. A harangozást 1975-77-ben villamosították, az 1980-as évek végén digitális vezérlésűvé alakították.

A háromhajós templom későbarokk-copf belső tere nagyon szép, mely építészetileg, de kultúrtörténeti szempontból is jelentősnek mondható. A faltükrökkel tagolt, különleges fejezetű pillérek közötti kosárívek tartják az oldalhajók galériájának mellvédjét, melyet fűzésdíszítés gazdagít. A galéria feletti kosárívek a templom csehsüveg boltozatát tartják. A hossztengely végében lévő orgonakarzatot két kosáríves boltmező támasztja alá. Az Úrasztali edényei 18-19. századiak, jeles mesterek munkái, bútorzatának stílusa megegyezik a Debreceni Református Nagytemploméval.

Orgonáját a korszak híres salzburgi orgonaépítő, Ludwig Mooser készítette 1866-ban, Takács Péter és neje, Kerekes Mária adományából, akinek utca őrzi a nevét a városban.

A templom ma már nem csupán az istentiszteletek megtartására szolgál, hanem olyan közösségi térként is funkcionál, amely lehetőséget teremt különböző programok, jótékonysági koncertek megrendezésére is. A templom ,,Tisza-tavi templomok útja” projekt keretében újult meg, ahol kortörténeti érdekességek, koncertek, kiállítások várják a látogatókat egész évben.

Nyitvatartás: Hétfő-szombat 7:30 – 16:00-ig