Cserteri vár
Pásztó, 3060 Magyarország
A Mátrában, a Hasznosi-víztározó fölé tornyosuló 383 méter magas sziklacsúcson láthatók a Cserteri (Hasznosi) vár romjai.
A község, Hasznos nevét 1265-ben említi oklevél Haznos néven, mint Tar község határrészében álló várat, a falu csak ezután keletkezett. A település neve a magyar hasznos ‘hasznavehető’ melléknévből keletkezett.
A település határában, a Kövecses-patak medre fölött emelkedik az egykor híres hasznosi, másként cserteri vár, mely a szomszéd Ágasvárral, hosszú ideig az előbb említett patak völgyében vezető hadiút védelmét szolgálta. A vár kedvezőbb földrajzi helyzete miatt háttérbe szorította az utaktól távol emelt Ágasvárat.
Az utolsó Árpádok idején a Ráthold nemzetségbeli II. Domokos királyi tárnokmesternek; Róbert Károly alatt az 1312-1320. években több ízben az ország nádorának birtoka. Hasznos várára az első írásos adat 1329-ből ismert, amikor a Balogh nembeli Miklós volt várnagya.
A hasznosi vár ettől kezdve több mint kétszáz éven át, állandóan a Domokos nádortól származó Tari, 1454-ben a Pásztói családé, mígnem a mohácsi vész utáni zavarokban kicsúszott lábuk alól az ősi föld és Hasznos előbb az egri várbirtok tartozéka, 1693-ban Koháry István birtoka; majd a XIX. század elején a pásztói apátság tulajdona lett. A vár még az 1848-49-i szabadságharc idején is lakható állapotban volt.
A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel. Napjainkra maradványait teljesen beborította a növényzet, csak két magasabb falmaradvány emelkedik a lombok fölé.
A vár felépítéséről nem sokat tudunk. A maradványok alapján többen úgy vélik, hogy az épületek elrendezése a hollókői váréhoz volt hasonló. A középpontban ugyanis egy ötszög alapú torony állt, melyre keskeny falszoros vezetett fel. A keleti oldalon még látható 8-10 méter magas maradványok vélhetőleg a palotaépülethez tartoztak. Az ötszög alapú öregtorony mellett egy négyzetes alaprajzú torony is kivehető a romokból. A várat feltehetőleg árokrendszer is védte.
