Szent Vid-kápolna Velem
Szent Vid-kápolna Velem
A Velem község felett őrszemként magasodó, csodálatos természeti környezetben fekvő Szent Vid-kápolna gyalog és autóval is könnyen megközelíthető.
A Kőszegi-hegység egyik legnépszerűbb kiránduló helye az 589 méteres Szent Vid-hegy tetején álló kápolna és környéke.
A bronzkorban a Szent Vid-kápolna környékén kiterjedt és nagy jelentőségű városias település feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli mesterséges teraszokra építették.
Később kelták szállták meg, majd a Római Birodalom idejében egy őstorony állhatott itt, amely a hegyek lábánál futó Borostyánkő utat és a Savaria vízellátását biztosító vízvezeték- rendszert ellenőrizte. Az avar korban a környéken több település is létezett, temetkezési helyeik régészeti feltárása az elmúlt évtizedekben történt meg (Lukácsháza, Vasasszonyfa).
Már a Karoling-korban erődített hely volt, melynek sáncait az államalapítás idején is megújítottak. Vára az Árpád-korban is állt, csak a XIII. század végi határmenti osztrák-magyar háborúskodás során pusztult el. A helyi hagyományban azonban a vár emléke tovább élt, ezért még ma is úgy tartják, hogy Jurisics Miklós a kőszegi várral együtt védelmezett a török ellen. A kápolna helyén már a Karoling-korban templom, valamint 1647-ből származó leírások szerint a Szent Vid-templom a középkorban is állt. 1713-ban Hilerian szerzetes építtetett remetelakot és kápolnát.
A ma álló barokk épület végleges alakját 1859-ben nyerte el. A főoltár képe Kőszegen készült 1890-ben, a korábbi Szent Vid-szobor a mellékoltár Piéta szobra fölé került. Szószéke copf stílusú legrégebbi képét, amely Mária mennybe menetelét jeleníti meg, 1700-ban adományozták a templomnak a lékai hívek. A templom hajója cseh süvegboltozatból áll, a többszögű szentély hat boltmezővel fedett. Emeletes sekrestyéje síkmennyezetes, tornya háromszintes. A kisebb harangja 1688-ban, a nagyobb 1926-ban készült.
A Szent Vid-hegy Közép-Európa egyik legismertebb bronzkori régészeti lelőhelye. Nem messze a kápolnától indult évtizedeken át a legendás Országos Kék Túra, de ma már nem is érinti az útvonal.
Különösen nagy az érdeklődés minden június 15-én, a Szent Vid-templom búcsú idején, az októberi Gesztenye Ünnepkor, valamint Perenye község fogadalmi zarándoklat alkalmával, amit az 1849-es kolerajárvány emlékére rendeznek minden év utolsó szeptemberi vasárnapján.
