Szent Péter és Szent Pál Székesegyház Pécs
Pécs, Dóm tér 2, 7621 Magyarország
A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, melyet Szent István király idejében alapítottak, mai formáját a 19. században nyerte el.
A székesegyház legrégebben épült része az altemplom, melynek első köveit a 4. század végén rakták le, majd a 8-9. században nyugat felé meghosszabbították. Az eredeti templom Szent István király idejében nyerte el mai funkcióját azzal, hogy fölé építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két keleti torony is, a másik két tornyot a középkorban építették hozzá, majd megépültek a mellékhajók és a kápolnák is.
A törökök 1543-ban bevették a várost, templomait dzsámivá alakították, a székesegyház azonban túl nagynak bizonyult erre a célra, ezért csak a nyugati, szentéllyel átellenes felét használták iszlám templomként. A szentélyben élelmiszert tároltak, az altemplom pedig a katonai hadianyagok raktáraként funkcionált. A törökök a székesegyház freskóit lemeszelték, a domborműveket megrongálták, lefejezték, tornyai megsérültek, boltozata beszakadt.
Az egymást követő püspökök helyreállító munkájának következtében különböző művészeti stílusok keverednek benne. 1807-ben Pollack Mihály építész tervei alapján klasszicista stílusban építették újjá, ekkor csúcsíves főhomlokzatot kapott. Dulánszky Nándor megyéspüspök 1877-ben felkérte Friedrich von Schmidt osztrák építészt, hogy a millenniumra készülve tervezze át a templomot úgy, hogy annak statikai problémái megoldódjanak, s mind tömegében, mind részleteiben az Árpád-kori székesegyházra hasonlítson. 1883 áprilisában tették le az új alapkövet, s az új templomot a millennium előtt 5 évvel, 1891. június 22-én adták át. Ekkor szentelték fel és vették használatba a hívek, s ekkor nyerte vissza eredeti, román jellegét és kapta meg mai alakját.
Belépve diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul föl, amelynek hatását a sátoros főoltár fokozza. A kóruson négy manuálos, 6101 síppal rendelkező orgona áll, az egykori pécsi Angster Orgonagyár alkotása. A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában. A 12. századi, nagy alapterületű, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait. Tiszteletére ugyanott szobrot állítottak. Az ezeréves múlt szellemiségét őrző, patinás épület délkeleti tornyából lenyűgöző kilátás nyílik a városra.
