Nagyboldogasszony Székesegyház Kaposvár
Kaposvár, Kossuth tér 1, 7400 Magyarország
1886-ban Kovács Zsigmond veszprémi püspök szentelhette fel a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház jelenlegi épületét.
A jelenlegi neoromán épület – sorrendben a harmadik templom ezen a helyen – már 1886 óta a város és a helyi katolikus hitközösség egyik fontos jelképe.
Az első imaház egy egyszerű faépület volt még a 18. században, amelyet a század közepére már erősen romos állapota miatt elbontottak és helyére került a második templom. A század közepére,1748-ra elkészült az új épület. A már kőből épült, szintén Nagyboldogasszonynak szentelt imaház 1885-ig volt az akkora már igencsak megnövekedett katolikus hitközösség fő gyülekezeti helye.
A mai Nagyboldogasszony Székesegyház megépülése nagy részben köszönhető Markovics János kanonok indította nagyszabású gyűjtési mozgalomnak, amelynek köszönhetően a lebontott, már igencsak kicsinek bizonyuló templom helyén 1886 őszén Kovács Zsigmond veszprémi püspök felszentelhette a székesegyház jelenlegi épületét.
A templomon nagyobb javítást, átalakítást az 1930-as évekig nem kellett végezni. Ekkor megnagyobbították a sekrestyét, helyrehozták a külsejét és az épülethez méltóan rendezték a templom környékét.
A Nagyboldogasszony Székesegyház a neoromán stílusjegyeket viseli magán de egységesnek csak nagyon nehezen lehetne mondani. Fő tornya a homlokzat közepén emelkedik és további négy karcsú gúla található az épület sarkain illetve a kóruslépcsőket rejtő tömzsibb tornyok a főhomlokzat két oldalán. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik felette a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain támpillérek sorakoznak melyek közt találhatóak az elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok.
A templom belseje tágas, a főhajóját két mellékhajó kíséri, a főhajó végében található az öt oldallal határolt szentély. A belső tere már sokkal egységesebb képet mutat amelyet csak a három hajót felosztó oszlopsor töri meg a reneszánszot idéző lábazataival.
