A Zsinagóga Kultúrtér az ősökre való emlékezés, a hitéleti események, valamint a városi rendezvények színtere.

Berettyóújfalu, a bihari kistérség központja, a Berettyó partján, a magyar-román határtól 25 km-re fekszik. Az 1920-as trianoni békekötés után a megmaradt, „Csonka Bihar” vármegye székhelye volt, és ahol az Ér és a Berettyó szövevényes vízrendszere mindig hozzájárult a kultúrák és az itt élő népcsoportok hagyatékához.

A város történelmi gazdagságát múltja mellett, csodálatosan megújult főtere és a közelmúlt kulturális értékei is bizonyítják. Berettyóújfalu pezsgő vallási életét mutatja, hogy a városban két református és egy katolikus templom található, valamint a felújított és 2021. június 9-én átadott csodálatos Zsinagóga, mely ismét régi pompájában ragyog, amely ma Zsinagóga Kultúrtér néven az imádkozási lehetőség mellett, elegáns városi rendezvényi színtér.

A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. A korábbi feljegyzések alapján már a jelenlegi zsinagóga előtt is volt zsidó temploma a községnek, melyet vagy 1700-1800-as években építhettek. A korábbi templomot elbontották, ennek helyére építették Blum Amram rabbi vezetésével 1903-ban a ma is látható zsinagógát Weisman Béla építész tervei alapján. A II. világháború után, a munkaszolgálatra, koncentrációs táborokba elhurcoltak közül alig néhányan tértek vissza Berettyóújfaluba, és rövidesen ők is elhagyták egykori otthonukat, így a zsinagóga szakrális használata meg is szűnt, majd sokáig állt elhanyagoltan, romosan, vasraktárnak használták.

A zsinagóga felújítása az értékmegőrzés mintapéldája, főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe, ami rendezvények, konferenciák, előadások, koncertek lebonyolítására is alkalmas, illetve zsidó hitéleti eseményeknek is otthont ad. A zsinagóga belső kialakítása Heller Zsolt folkesztétának, a zsinagóga kurátorának köszönhető. Az ő tervei alapján korszerű technikai megoldásokkal emlékezik a város elhurcolt polgáraira, ismert személyiségeire.

A Zsinagóga Kultúrtér épületében, elkülönített szakrális teret is kialakítottak, felhelyezték a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Horovitz Tamás által adományozott Tóraszekrény takarót, és az általa adományozott mezüza került fel az ajtófélfára. Aki a mezüzét megérinti, a nagy múltú közösségre emlékezik. A felújított zsinagóga falai beszélnek hozzánk. A bölcsek azt mondják, ha van kinek megmutatni a Tórát, ha van egy hely, ahol újra lehet imádkozni, akkor a leszármazottak végre megláthatják azt, hogy mi lett eleik házából. Átélhetik azt, ami a Tóra átadásakor történt.

Nyitvatartás: Évszakonként különböző időpontokban látogatható
Január 11-től február 29-ig: előzetes bejelentkezés alapján látogatható
Március 1-től március 31-ig: hétfő-péntek: 8:00-16:00
Április 1-től július 31-ig: hétfő-szombat: 9:00-17:00
Augusztus 1-től szeptember 30-ig: hétfő-vasárnap: 9:00-17:00

Jegyárak: Teljes árú 800 Ft, kedvezményes 600 Ft, családi belépő 1800 Ft, szakrális jegy ingyenes