A Parádsasvári Kristálygaléria és Kiállítóterem különleges alkotásaival az üvegművészet emlékeinek őrzője.

Parádsasvár a Kékes-tető és a Galyatető között terül el, igazi turistaparadicsom télen-nyáron, ahol lehetőség nyílik kerékpározni, síelni, túrázni, gyógyfürdőzni vagy élénk kulturális és gasztronómiai túrákat tenni. Parádsasvár egyik legkülönlegesebb látványossága a mesebeli Károlyi-kastély, de itt található a „Parádi víz” forrása is – amit a helybéliek cseviceforrásnak neveznek –, amely fölé díszes pavilont építettek Ybl Miklós tervei alapján. A Mátra területén, így Parádsasváron is régebbi időkre nyúlik vissza az üveggyártás, melynek különleges alkotásait a Kristálygaléria és Kiállítóterem mutatja be, míg az üvegkészítés évszázados hagyományaiba az Üvegmanufaktúra enged bepillantást.

A Kristálygaléria és Kiállítóterem 2014-ben nyitotta meg kapuit. Az üvegművességnek állít emléket, amelynek múltja több mint háromszáz évre tekint vissza. A Parádsasvári Üveggyár 2005-ös bezárásáig működött, köszönhetően kiváló szakembergárdájának, tervezőinek, üvegfúvóinak és csiszolóinak. Az itt gyártott csiszolt ólomkristály-termékek világszerte keresettek voltak, és hosszú időn keresztül jelen voltak az amerikai, kanadai, japán és európai piacokon. A múzeum gyűjteményében rengeteg olyan ritkaság található, amely eredetileg kis példányszámban, külföldi megrendelésre készült. Ma a Kristálygaléria és Kiállítóterem az üveggyár csodálatos végtermékeit, használati- és dísztárgyait vonultatja fel a vitrinek polcain: ezek a parádi üveggyár utolsó évtizedeinek páratlan kincsei. A látogatók megismerkedhetnek a felhasznált nyersanyagokkal is, végigkövethetik a teljes gyártási folyamatot, az üveghutát bemutató kiállításon pedig az olvasztástól a fúváson át egészen a kristálycsiszolásig kísérhetik figyelemmel a munkát.

Az üveggyártás emlékeinek őrzője

A Parádsasvári Üveggyár elődjét, az üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1708-ban a Som-hegy alatt, majd később Parádsasvárra települt át. Az üveghuta gyárrá fejlődésében fontos szerepet játszott a Grassalkovich-, az Orczy-, illetve a Károlyi család is. Sorsa szorosan összefonódott a fürdők fejlesztésével, főként a fürdőpoharak és a csevice palackozása miatt. Itt minden az üveggyártásról szólt, ahogy Parádsasvár képét máig meghatározza a település közepén álló üveggyár.

A XVIII. század folyamán, mint oly sok más helyen hazánkban, ablaküveget és fúvott technikával készített öblösüveget állítottak elő. Ekkor alakult ki a parádi butéliák jellegzetes alakja, amely a későbbi évszázadokban is megmaradt, akár köszörült, vésett, gravírozott, akár festett díszítést találunk rajtuk.

A XIX. században a hutatechnikával készült üvegtárgyak mellett egyre művészibb darabok is készültek: a kristálytechnika eszközeivel igyekeztek szebbé, tökéletesebbé tenni a mesterek munkáját. A századfordulón és a két világháború közötti időszakban a parádi üveggyár továbbra is igyekezett fenntartani a művészi színvonalat. Ez csak részben sikerült, pedig fiatal és tehetséges iparművészek, tervezők dolgoztak a gyárban. Az általuk megálmodott formavilág és díszítés ma is méltó lenne a folytatásra. Az ipartörténetileg is egyedülálló gyár ezer családnak nyújtott tisztes megélhetést, ám 2005-ben bezárt. Ma már csak elhagyatott romjai láthatók, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, a kis manufaktúrákban és boltokban pedig gyönyörű csiszolt termékek vásárolhatók.

A kristályüveg 

A kristályüveg több mint anyag: kevés vastartalmú, jó minőségű üveg, amelyhez ólom-oxidot is adnak – azonban a pontos arányokat csakis a mesterek ismerik. A parádsasvári manufaktúrában ma már nem olvasztanak kvarchomokot, hanem Németországból vásárolt ólommentes üvegganulátumot töltenek az olvasztókemencébe. Ezzel az alapanyaggal egyszerűen és könnyen tudnak dolgozni. Az olvasztókemencében 1160 Celsius-fokon, tégelyben megállás nélkül forr az üveg. A mester az üvegfúvó pipával vesz ki belőle egy adagot, feltekeri, majd buborékként felfújja. A kívánt alak eléréséhez az üveget faformába fújják, gyorsan dolgozva, hiszen az üveg hamar megdermed. A frissen készült tárgyakat feszültségmentesítő hűtőkemencébe helyezik, hogy lassan, fokozatosan hűljenek le. Színes termékek is készülnek különböző üvegszínezők segítségével. A legkülönlegesebb közülük az a kristálycukorszerű színező szemcse, amely fotolumineszcens hatással bír, vagyis sötétben egy ideig fényesen világít. Az évszázadok tudását hordozó kézműves technikákkal készült darabok szakmai műhelytitkokat rejtenek, amelyeket ma is féltve őriznek.

A parádsasvári Üvegmanufaktúra a Petőfi utca 21. szám alatt működik, műhelye egyben látványhuta is, alapítója Rénes Marcell. Édesapja, Rénes György többszörösen díjazott üvegtervezőként dolgozott a régi, nagy parádi üveggyárban. Ez a tudás ma már apáról fiúra száll. Az Üvegmanufaktúrában testközelből ismerhető meg az ősi mátrai mesterség, a kristálykészítés és az üvegfújás folyamata, amikor a vörösen izzó massza csodás üvegtárgyakká alakul. A műhelyben főként kis szériás, egyedi darabok készülnek: antik jellegű lámpabúrák, poharak, névre szóló gravírozott vagy homokfúvott kelyhek, dísztárgyak, üveggömbök, de világító üvegtárgyak is.

A műhely különlegessége, hogy a látogatók maguk is részesei lehetnek a szebbnél szebb üveg- és kristálytárgyak megszületésének. Az üveges workshop során az idelátogatók kifújhatják saját poharukat, vagy részt vehetnek tömör üvegrózsa-fej készítésében. Fontos tudni, hogy a gyártást követően ezeknek egy éjszakán át hűlniük kell, így legkorábban másnap délelőtt vehetők át az elkészült alkotások.

Nyitva tartás: minden nap.

A műhely befogadóképessége korlátozott, ezért minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges.

Jegyárak: felnőtt 3100 Ft, diák vagy nyugdíjas 2800 Ft, 6 éves kor felett látogatható.
Csoportos kedvezmények: Diák és nyugdíjas csoportoknak 15 fős létszámtól 2500 Ft/fő; felnőtt csoportok esetén 15 fős létszámtól 2800 Ft/fő. A megadott árak 2025.01.02-től érvényesek.