A Nicolas Schöffer Gyűjtemény a világhírű képzőművész, Schöffer Miklós életművét mutatja be a látogatóknak.

Kalocsa, az ezeréves település, szinte egyidős a magyar állammal. A város igazi fejlődése azonban csak az 1710-es években kezdődött, amikor a kalocsai érsekek ismét állandó lakhelyükké választották. Az Érsekség múltja, kulturális és építészeti értékei, valamint tárgyi emlékei mellett a város gazdag kulturális öröksége is lenyűgöző látványosságokat kínál. Múzeumai és gyűjteményei bemutatják a híressé vált művészek munkáit, akik a kultúra területén hagyták hátra kézjegyüket.

Kalocsa neve mára egybeforrt a pirospaprikával és a kalocsai hímzéssel, ám a város olyan rejtett kincseket is őriz, amelyek kevésbé ismertek. Ezek közé tartozik Nicolas Schöffer, a kibernetikus szobrászat egyik megteremtője, aki Kalocsán született. Művészetének emlékét az egykori házából kialakított és felújított múzeum őrzi, amely méltó módon mutatja be a világhírű alkotó életművét.

Schöffer Miklós, művésznevén Nicolas Schöffer, a világhírű képzőművész, 1979-ben teljes életművét bemutató anyagot adományozott szülővárosának, Kalocsának. Az ebből létrejött gyűjtemény 1980-ban nyitotta meg kapuit. A kiállítás anyagát Schöffer Miklós magyar tanítványával és munkatársával, Dargay Lajos szobrászművésszel közösen válogatta össze. Dargay Lajos ezt követően három évtizeden át gondozta és vezette a múzeumot.

A tárlat a térdinamikai alkotásoktól egészen a kibernetikusan vezérelt művekig teljes körű betekintést nyújt a világhírű művész munkásságába, méltó emléket állítva Schöffer Miklós innovatív művészetének.

A gyűjtemény közel 40 műalkotásból áll, és az állandó kiállítás mellett rendszeresen ad otthont kortárs művészek időszaki tárlatainak is. A kiállítás már az utcafronton megkezdődik, ahol egy Schöffer-tükröt helyeztek el a kinyúló előtetőre. Ez az innovatív elem az utcai járókelőket érzékelve mozgásba lendül, fény-árnyék játékokat vetítve a falra és a földre, különleges vizuális élményt nyújtva.

A múzeum belső lépcsős terének falán a művész külföldi, szabadtéri alkotásainak dokumentációját mutatják be. A lépcső tetejére érve a látogató egy valós, az udvaron álló szabadtéri Schöffer-toronnyal találkozik, amely a művész jellegzetes stílusát tükrözi.

A város egyik legkülönlegesebb műalkotása a Chronos 8 névre keresztelt kibernetikus fénytorony, amely Schöffer Miklós egy 24 méteres időépítészeti alkotása. A monumentális művet 1982-ben állították fel a buszpályaudvarnál, és máig lenyűgözi a látogatókat innovatív megoldásaival és dinamikus hatásával.

Az első emeleti állandó kiállítás a művész tér- és fénydinamikus sorozatain keresztül kronologikus sorrendben mutatja be Schöffer Miklós munkásságát. A tárlat egy négy kijelzős, fénydinamikus oszloppal indul, amely bevezetést nyújt Schöffer innovatív fénykísérleteibe. Az oszlop különböző ritmusú fényalakzatokat vetít egy műanyag előlapra, amely egyszerre nyújt megnyugtató és vibráló látványt, ezzel megidézve a művész munkáinak jellegzetes dinamikáját.

A fénykísérletekből álló sorozatait a fény erősségének mértékegységéről, a luxról nevezte el. Ezekben a művekben a fény különböző tulajdonságait kutatta, mint például a fényvisszaverés, a tükröződés, valamint a fény keresztülbocsátásának és megszűrésének vizuális hatásait. E kísérletek nem csupán művészeti alkotások, hanem a fény és tér kapcsolatának mélyreható vizsgálatai is, amelyek Schöffer egyedi látásmódját tükrözik.

Egy külön helyiségben kaptak helyet azok a műalkotások, amelyek az idő dimenzióját képviselik. Ezek kibernetikusan vezérelt, elektromotorral hajtott szobrok, amelyek minden eleme folyamatos mozgásban van, így dinamikusan elevenítik meg Schöffer idővel és mozgással kapcsolatos művészi elképzeléseit.

A lépcső oldalfalát Schöffer kései, „Varigráfiák” című szitanyomataival díszítették, amelyek 1985 után, élete egy nehezebb szakaszában készültek. Ekkor, egy betegség következtében, már nem tudta használni a jobb kezét, ám alkotói tevékenységét nem hagyta abba. Ezek a művek az aranymetszés szabályai szerint épültek fel, harmonikus, geometrikus formáikkal új fejezetet nyitva a művész pályafutásában.

A művész nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy 1968-ban mozgó szobraiért elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját, 1982-ben pedig a Francia Akadémia Szépművészeti Tagozatának tagjai közé választották, valamint a Becsületrenddel tüntették ki. Nicolas Schöffert világszerte a kinetikus szobrászat tér-, idő- és fénydinamikai ágának, valamint a kibernetikus szobrászat megteremtőjeként tartják számon.

Szoborkompozíciói számos nemzetközi helyszínen megtalálhatók, többek között San Francisco, Párizs, Lyon, München és Bonn városainak utcáin. A művész legmagasabb, 56 méteres alkotása, egy impozáns torony, a „szenvedélyes városban”, azaz Liège-ben található, és a kinetikus művészet egyik ikonikus szimbólumaként tartják számon.

Schöffer Miklós szerint pályafutására nem egy másik művész, hanem Norbert Wiener, a kibernetika atyja gyakorolta a legnagyobb hatást. Műveit az egyre passzívabbá váló társadalom számára alkotta, hogy azok új impulzusokat és inspirációt nyújtsanak.

A múzeum gyűjteménye később tovább gazdagodott Schöffer özvegye, Eléonore de Lavandeyra Schöffer által alapított francia nyelvű könyvtárral, amely értékes forrásokkal bővítette a tárlatot. Itt található a Nicolas Schöffer Archívum is, amely a művész életművéhez kapcsolódó dokumentumokat őriz. Előzetes bejelentkezéssel keddtől péntekig 10.00-17.00 óráig látogatható, kutatható.

Nyitva tartás: Kedd, Csütörtök, Szombat 10.00–17.00

Jegyárak: Felnőtt 1200 Ft, diák/nyugdíjas 600 Ft
Díjtalan belépésről és a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről a 2011. július 26-án hatályba lépett 194/2000. (XI.24.) kormányrendelet határoz.