A Molnár-C. Pál Festőművész Emlékház a művész szellemiségének állít emléket.

Battonya a Békés-Csanádi löszhát déli részén, a Szárazér két partján található kora Árpád-kori település. A 15. század közepén a környék településeivel együtt Hunyadi János tulajdonában állt, ám Battonya gazdasági, társadalmi és kulturális élete kiemelte a környező falvak közül. A kiegyezés utáni évtizedekben sorra emelkedtek a szebbnél-szebb épületek a településen, melyek még ma is állnak, őrzik a múltat, és ha arra járunk, megismerhetjük történetüket.

A négy nemzetiségű település arról is nevezetes, hogy itt született a kortárs irodalom két jeles képviselője, Kiss Ottó és Poós Zoltán. Itt látta meg a napvilágot Purgly Emil főispán, földművelésügyi miniszter, Bélyácz Iván akadémikus, közgazdász professzor, Gyulay Endre püspök, valamint Molnár-C. Pál festőművész is. Ő festette a battonyai Szentháromság-templom freskóit és oltárképét. Mint a város szülötte és díszpolgára, 85 éves korában úgy döntött, hogy műveinek egy részét szülővárosának, Battonyának adományozza.

A 20. századi magyar festészet Európa-hírű mesterének szülőházát Battonya Emlékházzá alakította.

A Molnár-C. Pál Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, amely állandó kiállítás keretében őrzi Molnár-C. Pál 45 festményét és 21 grafikáját, fametszetsorozatát. Olyan híres munkák láthatók itt egyebek közt, mint az Angyali üdvözlet, az Önarckép, Dante: Divina Comedia vagy éppen a Mezőhegyesi jegyzetek. A „szentek, a szép nők és a lovak festőjének” minden időszakából, stíluskorszakából őriznek műveket, 14 éves korától élete utolsó évéig. A műveken kívül Molnár-C. Pál festőművész battonyai díszpolgári oklevelét is a múzeumban őrzik. Az Emlékház épületét Lakatos Lajos földbirtokos építtette az 1800-as évek végén, amely szép klasszicizáló stílusával méltó otthont teremtett Molnár-C. Pál művészete számára. Az emlékház udvarában gazdag anyagú helytörténeti gyűjtemény is megtekinthető.

A festőművész 

Molnár-C. Pál, vagyis M-C. P – ahogy magát nevezte, a modern magyar grafika egyik legjelentősebb alakja. Festői oldala mellett rajzművészeti, grafikai és könyvillusztráló tevékenysége is kimagasló. Számos rajzon keresztül jutott el odáig, hogy végül festmény szülessen belőlük. Jellegzetes stílusa alapján, alkotásai könnyen felismerhetőek. Alkalmazta ugyan az új képszerkesztési megoldásokat, művészete mindvégig figurális maradt, sőt, sok esetben a hagyományőrzés jellemző témaválasztásaira. A vallásos művészet egyik megújítója, ezen belül is elsősorban Mária és Krisztus életének, bensőséges hangulatú jeleneteit ábrázolta. A szentek, a szép nők és a lovak festőjeként is jegyzik. Remekművei a világ és Európa számos képtárába is eljutottak.

Molnár-C. Pál életútja 

1894. április 28-án Battonyán született. Édesanyja, Jeanne Contat Svájc francia részéről jött Magyarországra nevelőnőnek. A László birtok gazdatisztjéhez, Molnár Józsefhez ment feleségül, és végleg Magyarországon maradt. Hét gyermekük közül az első, Pál a földesúr jóvoltából Aradra került iskolába. Budapesten felvették a Mintarajziskolába, majd 1919-21-ben Svájcba került, ahol Genfben és Lausanne-ban volt élete első három kiállítása. Élete álma akkor valósult meg, amikor Svájcból Párizsba utazhatott. Ezt az időszakot – a Louvre-beli nagy és kis mesterek műveinek másolását – tekintette igazi iskolájának. 1928 és 1931 között Rómába került ösztöndíjasként, Aba-Novák, Pátzay és Szőnyi mellett első lakója volt a Római Magyar Akadémiának, ahol egy életre magába szívta Itália művészi levegőjét. Ezt követően sorra kapta a nagy egyházi megrendeléseket. Kőszegtől Budapesten át Battonyáig országszerte sok templomban láthatók csodálatos szárnyas oltárképei.

Az akkori világban tapasztalható borzalmak elől a műterem magányába vonult, kísérletezett és alkotott. Hozzávetőlegesen 3000 művet alkotott, melyek egy részét állandó tárlat anyagául szülőhelyének adományozta. Az Emlékház megnyitását a Mester már nem érhette meg: 1981-ben eltávozott az élők sorából.

2024.április 28-án ünnepelték a város díszpolgára, Molnár-C. Pál festő- és grafikusművész születésének 130., valamint a Molnár-C. Pál Emlékház megnyitásának 40. évfordulóját. A „Hazamegyek a falumba…” című időszaki kiállítást Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze nyitotta meg. Az időszaki tárlaton olyan festmények kerültek bemutatásra, amelyeket Battonyán még nem láthatott a közönség.

Festői hitvallása: „Boldog ember vagyok, mert egész életemben azt csinálhattam, amit legjobban szeretek, végigjátszottam az életemet.”

Nyitva tartás: Hétfő-péntek 9-16-ig., valamint igény szerint bármikor előzetes bejelentkezés alapján.
Az emlékház látogatása díjtalan.