Markazi Tájház
Markaz, Fő u. 138, 3262 Magyarország
Valkó Vendel helyi mester építette valamikor az 1870-es évek elején azt a lakóépületet, amely a markazi tájháznak ad otthont.
A 19. század közepe előtt Markazon fából építkeztek, később patakkőből vagy kőbányák, kőfejtők terméséből. A tájházat durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje nád.
Az épület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha). A gyakorlatban általában egy család lakott benne, a hátsó részben átmenetileg laktak vendégcsaládok.
A belső terek alapzata „földes” amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze. Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld keverékéből álló réteg, mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen. A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.
A lakórészekben eredetileg szabadkéményes konyha és kemencés szoba található. A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.
A ház utolsó tulajdonosa Barta Veron, „Bikulya” volt. Halála után az akkori Községi Tanács megvásárolta és a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével felújította, a látogatók előtt 1988-ban nyitották meg. A berendezési és felszerelési tárgyak java része a 20. század elejéről származik.
Fiatal pár korabeli viseletét embernagyságú bábon lehet tanulmányozni, egy komód tetején Keszthelyi Jánosné, Marika néni népművészeti babái és népi gyermekjátékai sorakoznak. Az ő munkáiból néhány darabot a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum is őriz. Bölcső, vetett ágy, rokka, szövőszék, konyhafelszerelési tárgyak, a hajdani életmód jellemző darabjai mind megtalálhatók a házban.
