Hollókőn a Guzsalyas ház nemcsak egy látnivaló: különleges hangulatával a múltba repíti a kíváncsi látogatót.

Hollókő a Cserhát dombjai között megbújó település, ahol a hagyományőrzés a mindennapok része. Hazánk egyetlen, a UNESCO világörökségi listáján szereplő falujaként 2025-ben is az egyik legnépszerűbb kirándulóhely volt. Az Ófalu része 67 védett házból áll, így már önmagában is különleges időutazás. A fazsindelyes tetővel fedett Szent Márton-templom mellett Hollókő Ófaluja számos tematikus kiállítóhellyel várja a látogatókat: ezek a palóc életmód különböző szeleteit mutatják be. Az egyik legkülönlegesebb hangulatú állomás a Guzsalyas ház, ahol a palóc kultúra élő örökségként jelenik meg.

A Guzsalyas ház a turisták egyik kedvenc állomása: a palóc népi hagyományokat és a kenderfeldolgozás világát mutatja be. A kiállítóhely egy autentikus, 19. századi parasztházban kapott helyet, amely a palóc vidékre jellemző szoba–konyha–kamra tagolást követi. Az épület alapja terméskő, falai fehérre meszelt vályogból és kőből készültek. Kontyolt nyeregtető fedi, hagyományos fazsindely borítással. Az épület egyik legkarakteresebb része a faragott faoszlopokkal alátámasztott tornác: egykor a bejáratot védte az esőtől, és közösségi térként is szolgált. A Guzsalyas ház méltán sorolható a palóc építészeti stílus szép példái közé.

A Guzsalyas ház kiállítóterei

A ház bejárata a tornácról a középső helyiségbe, a konyhába (pitvarba) nyílik. Innen közelíthető meg az utcafronti „tisztaszoba”, valamint a hátsó tárolóhelyiség, az egykori kamra. A konyha ma már nem főzésre szolgál: a kenderfeldolgozás előkészítő fázisait bemutató kiállítótérként működik. Itt láthatók azok az eszközök, amelyekkel a kender szálait kiszabadították a növény szárából: a tiló, a gereben és a kártoló.

A guzsalygyűjtemény szintén itt kapott helyet: a falakon és a sarokban sorakoznak a névadó eszközök, amelyekre a fonásra váró rostcsomót felkötik. A Guzsalyas ház interaktív módon, a nyers növénytől a kész textíliáig vezeti végig a látogatót „a kender útján”. A bemutatás nemcsak statikus tárgyakból áll: gyakran élő hagyományőrzéssel, mesterségbemutatóval is kiegészül.

A hátsó helyiségben (az egykori kamrában) áll a nagyméretű, fából készült szövőszék. Itt válik érthetővé, hogyan alakul át a fonal vászonná: a látogatók megismerhetik a vetélő használatát és a szövés ritmusát. A tisztaszobában már a feldolgozás végeredménye látható: a fehérített kendervászonból készült lepedők, ingek, valamint a híres hollókői népviselet darabjai.

Mi is a guzsaly?

A guzsaly a kézi fonás (kender, len, gyapjú) hagyományos népi eszköze: széles talpon álló, vékony rúd vagy pálca, amelyre a fonnivaló szöszt, rostcsomót tekerik. Használatával a rostok egyenletes szállá alakítása könnyebbé válik. Gyakran díszesen faragott szerelmi ajándékként is készítették; egyes vidékeken a rokkával összemosva, „rokkának” is nevezték. Típusai közé tartozik az övguzsaly (kisebb, a szoknya korcába tűzhető), a rúdguzsaly (kb. 150–180 cm), a talpas guzsaly és a székes guzsaly (talpas, amelyre ráülnek). Ezek a tárgyak régen a fonóházak és a közösségi fonások nélkülözhetetlen eszközei voltak.

A kenderfeldolgozás eszközei mellett a helyiség egyik sarkában a falu egyik utolsó épségben maradt, szabadkéményes tüzelőpadkája is látható. Ez valójában egy nyitott tűzhely, amelyen a főzés cserép- vagy öntöttvas edényekben zajlott, gyakran háromlábú vasállványokon. A megoldás a palóc népi építészet egyik archaikus eleme: egyszerre szolgált fűtésre, főzésre és világításra.

A híres Hollókői viseletgyűjtemény a ház egyik legnagyobb értéke, amelynek az egykori tisztaszoba ad otthont. A vitrinekben régi darabok, a bábukon pedig újabb – Fehér Jánosné viseletkészítő által újragondolt – viseletelemek láthatók. Ezek az öltözetek régen generációkon át öröklődtek. Különösen látványosak a piros, kék és fekete színekben pompázó, hímzett főkötők, a selyemkötények, valamint a tíz-húsz alsószoknyával merevített szoknyák. Igényes anyagok, kézzel hímzett csipkék, hagyományos színek és gazdag mintavilág jellemzi a hollókői világörökség védjegyével ellátott ruhákat. Aki közelebbről is megismerné ezt a különleges viseletkultúrát, a helyszínen információt kaphat az egyes darabokról és a készítés hagyományáról is.

Hollókő nemcsak egy látnivaló, hanem életérzés: a múlt ott él az Ófalu macskaköves utcáin, miközben a tematikus kiállítóhelyek a palóc életmód különböző rétegeit tárják fel.

A legnépszerűbb kiállítóhelyek:

Falumúzeum: Egy 19. századi lakóházban kialakított tárlat, amely egy háromgenerációs palóc család mindennapjait szemlélteti eredeti berendezési tárgyakkal, szoba–konyha–kamra elrendezéssel.
Postamúzeum: A „Palócföld postája” című kiállítás a térség postahálózatának fejlődését mutatja be; különlegessége a palóc motívumokkal díszített bélyegek és képeslapok gyűjteménye.
Palóc Babamúzeum: Több száz népviseletbe öltöztetett porcelánbaba mutatja be a palóc vidék sokszínű öltözködési kultúráját, a hétköznapitól az ünnepiig.
Oskolamester háza: Az egykori tanító lakása és a régi iskolai élet világa: bepillantás a 20. század eleji oktatás mindennapjaiba.
Legendák Háza (Panoptikum): Élethű viaszfigurák segítségével idézi meg a falu és a vár történelmi legendáit.
Hollókői vár kiállításai: Vártörténeti tárlat és fegyverkiállítás a várban; egy 3D-s animációs film pedig az erődítmény építési szakaszait ismerteti.
A legtöbb helyszín a Faluséta jeggyel látogatható.

Hollókő vendégházaiba is érdemes betérni, mert a kikapcsolódást itt a palóc ízek teszik teljessé. Egy tartalmas palócleves után jólesik megkóstolni a tócsnit, a görhét – a kukoricalisztből készült, hagyományos máléfélék egyikét –, vagy a hamuban sült pogácsát. A helyi finomságok után már könnyebb lendülettel indulhatunk tovább: az Ófaluból fel lehet sétálni a felújított Hollókői várhoz, amely egy meredek sziklapárkány peremén magasodik a falu fölé. A vár számos rendezvénynek ad otthont, a toronyból pedig lenyűgöző panoráma nyílik a Cserhát dombjaira és Hollókőre.

Nyitva tartás:
Főszezonban naponta 10:00–18:00 között. November 2. és február vége között jellemzően 10:00–16:00 között.
Hétfőn és kedden – bár a hivatalos adatok szerint nyitva lehetnek a helyszínek – egyes időszakokban előfordulhat eltérő nyitvatartás, ezért csoportoknak ilyenkor érdemes előre egyeztetni.
A kiállítás egyéni belépővel is látogatható, és része a Faluséta jegycsomagnak is.