A Gesztenyés kiállítóház és keménycserép gyűjtemény szemet gyönyörködtető kiállítása egész évben várja a látogatókat.

Bélapátfalva mesebeli vidéken, az Észak-Magyarországon magasodó vadregényes Bélkő-hegy lábánál található, melynek apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A középkorban az apátságot Bélháromkútnak nevezték a mellette fakadó források miatt. A nemzetközileg is számon tartott Ciszterci Apátság temploma mellett érdemes megtekinteni a város központjában álló Gesztenyés kiállítóházat, amely egész évben értékes állandó, illetve időszaki kiállításokkal várja a látogatókat.

A Gesztenyés kiállítóház állandó tárlatán a Bélapátfalváról elszármazott Szabó Zoltán festőművész hagyatékából 18 db akvarellfestménye látható, amelyeket a városnak adományozott. Egy másik teremben került kiállításra a művész valamikori tanítványa, Erika Just osztrák festőnő 8 db festménye.

A kiállítóház további termeiben helytörténeti kiállítás mutatja be a hagyományos paraszti szobabelsőt, illetve a régi használati tárgyakat, viseleteket, amelyeknek minden darabját helyi lakosok ajánlották fel a gyűjtemény számára. A kiállítóház olyan különlegességet őriz, mint a Hősök Könyve, ami az I. és II. Világháborúban hősi halált halt bélapátfalvai embereknek, katonáknak állít emléket.

Bélapátfalva keménycserépgyárát az 1830-as években alapította az egri káptalan, amely közel száz évig működött.
A Gesztenyés kiállítóház – keménycserép gyűjteményében a sokszínű csodálatra méltó forma -és mintavilágú edények, tányérok, kulacsok öt tárlóban tekinthetők meg, amelyek az 1846-os iparműkiállításon is nagy sikert arattak. Emellett a keménycserépgyár történetébe, működésébe is bepillantást nyerhetnek itt a látogatók.

A bélapátfalvi cserép
A fehér mázas cserép, kőedény, tartós, tetszetős, nagy mennyiségben előállítható volt. Anyaga agyag, kvarc, mészpát vagy földpát volt, a fehér szín eléréséhez a mázat kisebb mennyiségű kék festékkel keverték. Öntéssel vagy préseléssel formázták gipszminták segítségével, a csuprokat, korsókat korongolták. Az első égetés után következett a máza­lás vagy a festés sablonokkal, de szabad kézzel is díszítettek a fémoxidos festékkel. Szárítás után ismét égetés következett. Bélapátfalván az ­1880-as évektől készültek iparművészek által tervezett darabok is. Aki az apátsághoz kirándul, talán nem tudja, hogy hajdan fazekasok szorgoskodtak ott.

Bélapátfalva különleges és lenyűgöző hátterét, Szabó Magda írónő szerint a  „A homlokát ráncoló hegy” adja, vagyis a Bélkő-hegy, amelynek különleges növényvilága, védett és hasznos állatvilága egyedülálló. Fehér mészkőszikláinak felszínét tarajos bemélyedéseit karrmezőnek, népiesen „ördögszántásnak” nevezik. Lépcsőzetes sziklás arculatát a bányászatnak köszöntheti, mivel a kitermelés a bélapátfalvai cementgyár számára történt.

A Bélkő-hegy számtalan izgalmas felfedezni valót tartogat az érdeklődő túrázók számára. Kanyargós tanösvénye 7 állomásos, 5 km hosszú és a ciszterci apátságtól indulva az ismertető táblák megismerésével a bejárásához 2-3 óra szükséges. A számtalan izgalmas élmény után a hegy tetejére érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk, tiszta időben akár a Tiszáig és a Tátráig is ellátni. Bélapátfalva érintésével halad az Országos Kéktúra útvonala is, a völgyben csörgedező patak folyását követően a rövid emelkedő után már a Bél-kő aljában haladhatunk, majd a kőszállító útra térve elénk tárul a hely szépsége, a hegyóriás sziklalépcsői és sziklacsúcsai.

Nyitva tartás: Hétfő-péntek: 8.00-16.00