A galgagutai Falumúzeum a térség népi építészetének egyik legfontosabb emléke, amely a szlovák nemzetiség életét és szokásait mutatja be.

Galgaguta Nógrád vármegye délnyugati részén elhelyezkedő, részben szlovák nemzetiségű kisebbséggel is rendelkező település, amelyet első ízben 1387-ben Gutha néven említenek, mint Szanda várához tartozó útvonalat. A nógrádi emberek méltán büszkék megyéjükre, ahol a bakancsos turisták éppúgy megtalálják izgalmas célpontjaikat, mint a gyermekekkel utazók. A palóc világról ezen a vidéken mindig felfedezhető valami új és különleges. Nógrád vármegye látnivalói között találunk világörökségi helyszínt, várakat, kilátókat, múzeumokat, valamint számos tájházat és falumúzeumot, amelyek a palócok és más nemzetiségek életét, hagyományait, szokásait és jellegzetes tárgyait mutatják be.

A galgagutai Falumúzeum a település központjában, a főutcán található. Ez a község egyik legrégebbi, és egyben az egyetlen megmaradt nyitott kéményű parasztháza. A nyitott kémény lehetővé tette, hogy a füst a konyhából közvetlenül a padlástérbe jusson, ahol húsfüstölésre is használták. A XIX. század végén épült, jellegzetes palóc parasztház a térség népi építészetének egyik legfontosabb emléke. A környékbeli szlovák házakra jellemző volt a vályogfal, a fehérre meszelt külső és a nádtető.

A Falumúzeum állandó néprajzi kiállítása a szlovák nemzetiség életét és szokásait mutatja be eredeti tárgyakon keresztül. A gyűjteményt helyi pedagógusok, diákok és nyugdíjasok állították össze az itt élő családok emlékeiből, így hitelesen mutatja be a közösség múltját. A szobákban a korszakra jellemző népi bútorok láthatók, többek között díszesen faragott és festett ládák a kelengyék számára, szalmazsákos ágyak magasra tornyozott, hímzett vánkosokkal, valamint szentképek és családi fotók a falakon.

A kiállítás fontos részét képezik a jellegzetes galgamenti szlovák népviseletek, amelyek gazdag hímzésükről és egyedi színvilágukról híresek. A nők öltözete réteges és színes volt, amelyet az életkor és az ünnep jellege határozott meg. Rövid ingvállat (oplecko), pendelyt (rubáš), több – akár öt-hat – keményített alsószoknyát és felső szoknyát viseltek. A Galga mentén jellemző volt a csizmás viselet, amely kezdetben fekete, később piros színű volt. A férfiak öltözete egyszerűbb volt: fehér, kivarrott vászoninget hordtak, amelyre fekete posztó- vagy bársonylajbi (mellény) került. A viselet elmaradhatatlan része volt a fekete kalap és a fényesre tisztított csizma.

A galgagutai gyűjteményben különösen értékesek a konfirmandusruhák, amelyeknél a fiúk ingére gyakran a nevüket is ráhímezték. A galgagutai szlovák közösség evangélikus hite miatt a konfirmáció – a hitben való megerősítés – az egyik legfontosabb mérföldkő volt a fiatalok életében.

Galgaguta kulturális hagyományai, a máig élő népszokások, a viselet és a gasztronómia a község számos hagyományos rendezvényén is megismerhetők. A falu egyik sokszínű és változatos programokat kínáló kulturális eseménye a Gutafeszt, ahol a kicsiktől a nagyokig mindenki megtalálja a korának megfelelő kikapcsolódási lehetőséget.

Nyitva tartás: A múzeum nem rendelkezik állandó nyitvatartási idővel, kizárólag előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A látogatási szándékot a +36 35 378 271-es telefonszámon (Fükéné Menczer Kornélia kapcsolattartónál), vagy a polgármesteri hivatal központi számán, a +36 35 578 015-ös elérhetőségen szükséges jelezni.