A Bunyevác Tájház a XX. század eleji Baja környéki bunyevácok építészetét és tárgyi emlékeit tárja a látogató elé.

A bunyevácok hazai délszláv eredetű népcsoport, amely sajátos színfolttal gazdagította a soknemzetiségű Bácska népi kultúráját. A Dalmát-tengerparttól északra eső területekről, Bosznia-Hercegovinából érkeztek Bácskába, nagy részük 1683 körül, a török uralom elől menekülve települt Dél-Magyarországra. Jovan Erdeljanović tipológiája szerint a bácskai bunyevácok az ún. dunamenti bunyevácok közé tartoznak, akik Magyarországon legnagyobb számban Bács-Kiskun megyében találtak otthonra. Baján főként a város déli és északi részén, Szentistvánon éltek és élnek ma is nagyobb számban.

A bunyevác népcsoport örökségét és kultúrájuk különleges értékeit a bajai Bunyevác Tájház mutatja be.

A magyarországi tájházhálózat 2000-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek jegyzékére. Ezek a tájházak a hagyományos népi építészet meg nem újuló csodái, olyan alkotások, amelyek többé már nem jöhetnek létre.

A Bunyevác Tájház is egy ilyen népi épület, amely az Alföldön kialakult háromosztatú háztípusnak megfelelően vert falú lakóház. A szóbeli emlékezet szerint az 1860-as évek elején épült, teteje pedig nádból készült. A tájház kapuján belépve azonnal feltűnik, hogy a gang fala nem fehérre meszelt, hanem színes, mintás festéssel díszített, amely a szobák falain is megjelenik. A gangról magas küszöbű ajtón keresztül lehet belépni a szabadkéményes konyhába. A konyhában két oldalon tüzelőpadkák találhatók, ahova különféle konyhai eszközöket helyeztek, például cserépfazekakat, cseréptálakat és köcsögöket. A falakon az egykori bajai fazekasipar termékei is megtekinthetők.

A tiszta szoba a ház két ablakos, utcára néző helyisége, amely a lakóház legszebben berendezett része. A két ablak között egy sublót található, míg a falak mellett egy-egy kerevet (ágy) helyezkedik el. A szoba sarkában álló kemence a Bácskában elterjedt szögletes, kúpban végződő típus, amelyet mintásra festettek. A falakon elhelyezett szentképek a bunyevác nép mély vallásosságát tükrözik.

A hátsó szoba berendezése hasonló az első szobáéhoz: közepén egy asztal áll, a konyha felőli sarokban pedig egy kemence található. Ebben a helyiségben kapott helyet a gyapjúszövésre és rongyszőnyeg-készítésre használt szövőszék, amelyen a bunyevác nők pamutfonalból szőtték a vásznakat, díszkendőket, ágyneműket, valamint különleges szépségű női ingvállakat, amelyeket leányaik kelengyéjéhez készítettek.

A tájház sajátos színfoltját adják a házilag szőtt gyapjúpokrócok, ágy- és asztalterítők, valamint a festett gyapjúból készült kötények és tarisznyák. A bunyevácok viselete különösen díszes volt; ruháikat selyemből, bársonyból és brokátból készítették, így viseletükön keresztül is igyekeztek kifejezni anyagi helyzetüket.

A kamra a ház hátsó részében található, a hátsó szoba alatt pedig pince húzódik. Itt halmozták fel mindazt, ami a mindennapi megélhetéshez szükséges volt. A pincéből kilépve a léckerítéssel leválasztott gazdasági udvarba jutunk, ahol egy kisebb istálló található, amely mindössze néhány ló befogadására alkalmas. Az istálló egyúttal a lószerszámok és kisebb állattartó eszközök bemutató helyeként is szolgál.

A soknemzetiségű Bácska népi kultúrájáról többet is megtudhat a Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeumában, a bajai  Türr István Múzeumban, ahol a ,,Néprajzi csoportok Baja környékén” c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.

Baján jó lenni és élni – vallják a városlakók és az idelátogatók egyaránt. A város és környéke olyan természeti kincseket, kulturális értékeket, sportolási és kirándulási lehetőségeket kínál, amelyekkel kevés hazai település vetélkedhet. Gondoljunk csak a gemenci erdőre vagy a városközpontig benyúló Sugovicára, ahol a látogatók kedvükre válogathatnak a vízi sportok, a kerékpározás, a lovaglás, a vadászat vagy éppen a gasztronómiai turizmus nyújtotta élmények közül.

Nyitva tartás: Kedd-péntek: 10.00-16.00
November 1-től március 15-ig csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Jegyárak: Felnőtt 1000 Ft, diák /nyugdíjas 500 Ft