A Bajai hajómalom a vízimolnárok életével, míg a Halászati Mini Skanzen a halászó őseink mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.

Baja városához tartozó, mintegy 15 km-es Duna szakaszon az 1880-as években gyakran több mint 50 hajómalom horgonyzott, melyek március 31-éig a Sugovicán teleltek, majd október végéig a Dunán működtek. Baján, csodálatos természeti környezetben, a Türr István kilátó mellett ma is áll egy hajdan volt hajómalom hű mása, melyet a halászati Mini Skanzen szomszédságában horgonyoztak a parthoz.

A Bajai hajómalom a magyarországi hajómalmosok örökségét bemutató “múzeum” az egyetlen olyan működő hajómalom a Dunán, amelyet a folyó sodrása hajt. Belépve a hajómalomba bepillantást nyerhetünk annak felépítésébe, működésébe, egy molnár szerteágazó feladataiba, a szerkezet vízen való mozgatásába, kikötésébe, a malmokra és molnárokra leselkedő veszélyekre. Megismerkedhetünk a lemacskázással, a taccsolással (amikor egy lekövezett kötelet húznak a fenéken), vagy a cukkolással (a malom be- és kikötéséhez értő személy munkája). Megtudhatják, mi is az a kaparás, amely során a bandagazda, azaz a cukkok vezetője irányítja a folyamatokat. Ha igazán szerencsések vagyunk, működés közben is láthatjuk, ahogy a forgó malomkövek a gabonát apró szemcsékké, majd finom lisztté őrlik – egy darabka múlt, amely a szemünk előtt elevenedik meg.

Az építmény hű mása a 19. században elterjedt vízimalmoknak, melyek egykor fontos szerepet játszottak a gabonaőrlésben. Ezeket a hajótestre épített szerkezeteket vízimolnárok üzemeltették, akik nagyon gyakorlatias emberek voltak, minden vízi feladathoz értettek, sokszor a malmot is maguk építették.

Miután az 1950-es évektől a hajómalmok a Dunáról eltűntek, hogy hírmondójuk maradjon, hagyományteremtő és hagyományőrző szándékkal megalakult a Bajai Hajómalom Egyesület, azzal a céllal, hogy a bajai halászati hagyományokat felelevenítse és a hajdan volt hajómalmok egyikét újraépítse. A tervet siker koronázta és a két fő hajótestet a bajai kikötőben 2017-ben vízre emelték, majd közadakozásból két év alatt megépítették. A vízen úszó jelenleg is látható korabeli malmot 2019-ben adták át ünnepélyes keretek között.

Hajómalom 
A nagyrészt fenyőből készült építmény három jól elkülönülő részből áll. A part felől láthatjuk a házhajót, ami a malomszerkezetet rejti, a folyó felőli oldalon a völgyhajót, közöttük pedig az óriás malomkereket (ezt szakszóval készségnek hívják), amit az alatta áramló víz hoz mozgásba. A hajómalom orrtőkéjére illesztett, egy nagybőgő nyakára emlékeztető, csiga alakú díszt, a bőgős orrot egy helyi népművész Wass János fafaragó készítette el. A malomházat Márton László vezetésével építették meg Gyergyószentmiklósról érkezett szakemberek. A felépítmény fenyőfából készült, míg az alsó részek borításához vörösfenyőt biztosított az egyesület. A malomházba beépítették az őrlőszerkezet egy részét és a két malomkövet is. Az építési munkálatok a malomház elkészülte után az őrlőszerkezet összeszerelésével és a vízikerék megépítésével fejeződtek be, így vált teljessé ez az egyedülálló létesítmény.

A Halászati Mini Skanzen a Duna parton épült fel, melyet szintén a Bajai Hajómalom Egyesület alakította ki 2011-ben, Baja város legszebb kirándulóhelyén, ahol betekintést nyerhetünk halászó őseink mindennapjaiba. A Mini Skanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni, valamint kettő szabadtéri kemence, és a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink gasztronómiai múltjának megidézésében. A skanzen területén az elmúlt évben több mint 2000 gyermeket fogadtak kézműves foglalkozással egybekötött kemenceprogramra, melynek keretében a Sárközben hagyományos borsos kalácsot dagasztottak és sütöttek.

A Bajai hajómalom és a Mini Skanzen emléket állít azoknak a dunai hajómalmosoknak, akik évszázadokon keresztül őrölték Bácska gabonáját és Baját virágzó kereskedelmi központtá tették a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig. A dunai halászélet bemutatásával, az eszközök kipróbálásával, a hajómalom működésének megismerésével és a dunai gasztronómiai hagyományok megízlelésével minden idelátogatónak felejthetetlen élményben lesz része.

Jánoska-eresztés hagyománya
Baján a vízimolnárok és hajóácsok kápolnája az 1876-ban épült Nepomuki Szent János kápolna Szentjánoson. Nepomuki Szent Jánost vagy Jánoskát, ahogy többfelé a népnyelv nevezi, a vízenjárók választották patrónusnak, szobra éppúgy szerves része a dunai tájnak, mint a szigetek, a parti csárda, az ártéri ligeterdő. Baja városában napjainkig virágzik a Jánoska–eresztés, amely voltaképpen egy vízi körmenet. A hagyományosan májusban tartott ünnepen a Szent János kápolnában őrzött, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor ezen a napon a elhagyja otthonát, a szentjánosiak vállukon viszik le a Sugovica partjára, ahol kivilágított hajók, csónakok, kenuk várják. A népzenével kísért vízi felvonuláson a hajót számos ladik, csónak, kajak és kenu veszi körül, mindegyik fáklyát vagy mécsest visz magával. Igazán látványos, ha tehetjük nézzük meg ezt a hagyományőrző programot.

Nyitva tartás: Június – augusztus: szombat-vasárnap 16:00-18:00
Egyedi időpont egyeztetéssel is lehetséges

Jegyárak 2024-ben: Hajómalom, felnőtt belépő: 500 Ft, Hajómalom, diák belépő: 300 Ft, Skanzen, felnőtt belépő: 500 Ft, Skanzen, diák belépő: 300 Ft.