Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

Már a pattintott kőkorszakban is lakott volt a település, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről. Az 1050-es években kőtemplom is állt Zsámbékon, melynek helyére 1220 körül emelték a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette áll, szintén romos állapotban, a premontrei rend monostora.

Kapcsolódó

Zsámbék 800 éves omladozó romtemploma lélegzetelállító látványt nyújt

A középkori magyar építészet egyik ékköve a XIII. századi, későromán és kora gótikus stílusjegyeket egyaránt magán viselő monostortemplom romja.

Aynard lovag, aki a templomot is építtette, a tatárjárás után engedélyt kapott egy vár emelésére. Az  1200-as évek elejére kiépült kővárban évszázadokon át királyok, hadvezérek, országnagyok fordultak meg vadászni, illetve az ország sorsáról tanácskozni. 1541-ben Zsámbékot is elfoglalta a török, és a vár, a templom is erősen megrongálódott. A középkori vár maradványaira a Zichy család építtetett az 1710-es években egy eredetileg egyemeletes kastélyt, amely a 20. század elejétől kezdve a mai napig oktatási célokat szolgál.

fotó © Andras Jenes | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Zichy-kastély Zsámbék

Zsámbékon egy középkori vár maradványaira a 18 században építtette a Zichy család az eredetileg egyemeletes kastélyt.