Szászvári vár, a középkori pécsi püspökök ritka épségben ránk maradt vára

Itthon

2021. május 14. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

A pécsváradi apátság, a mecseknádasdi középkori templomok és a magyaregregyi Máré-vár közvetlen közelében, a Mecsek északi lábánál, mesés természeti környezetben fekszik Szászvár.

Az egykori bányászfalu közepén nem mindennapi műemlék magasodik: a középkori pécsi püspökök ritka épségben ránk maradt vára, Magyarországon egyedülálló középkori műemlék-együttese.

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

A szászvári vár egy püspöki uradalmi udvarházként jött létre a 14. század második felében. A pécsi püspök eredetileg egy kápolnát és egy udvarházat emeltetett a község szélén. Ekkor az udvarház egy igényesen kialakított kőépület volt, melynek bejárata egy lépcsőtoronyban volt elhelyezve. A szászvári vár az egyik legrégebbi fennmaradt olyan udvarháztípus, ami a 15-17. században igen széles körben elterjedt Európában.

Egy Zsigmond-kori okmány szerint, aki meglátogatja a pécsi egyházmegyei kápolnát, annak egy évi és 40 napi búcsút engedélyez.

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

Az északi homlokzat négy középkori ablakkal. Ez volt a plébánia régi épülete, ami barokkizálva megőrizte a középkori falakat. Háttérben a templom.

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

A szászvári várat 1439-ben említik először várként. 1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon elfoglalta a községet, ami így rövid időre a királyné tulajdonába került. A tizenöt éves háború viharai Szászvárat sem kímélték, 1603-ban keresztény seregek, majd 1662-ben kis-komáromi gyalogosok gyújtották fel a várat. Két évre rá, 1664-ben Zrínyi Miklós magyar katonái egy része elfoglalta a települést és ismét felgyújtották a várat. 1680 környékén a keresztény csapatok teljes egészében felrobbantották az erődítményt, de a törökök még ekkor sem hagyták el azt.

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

A rom területén 1772-ben Klimó György egy új templom építésébe kezdett bele, amihez 1822-ben egy tornyot is építettek a várfalak felhasználásával. Ám, a torony 1890-ben olyan állapotba került, hogy le kellett bontani, helyére a ma is látható tornyot építették.

A várkastély régészeti kutatása 1980-ban vette kezdetét, 2015-2016 között műemléki helyreállítása megtörtént.

fotó © Györkő Zsombor | CsodálatosMagyarország

A helyreállított szászvári vár főépülete ma a vár és a település középkori és koraújkori történetét bemutató kiállításnak, kőtárnak és egy előadóteremnek ad otthont. A látogatást a kihelyezett kellékek teszik különlegessé, amiket a látogatók magukra vehetnek. Ilyen például a szerzetescsuha, a lovagi páncéling és sisak vagy a teljes püspöki reverenda. A kiállításhoz tartozik a középkori eretnekséget, boszorkányságot bemutató két terem is.