A vár, amely Magyaregregytől néhány kilométerre, egy 354 méter magas sziklakúpon áll, ezért kapta az utolsó ostromlott magyar vár címkét.

Máré várának építése valószínűleg a tatárjárás utáni időre tehető. Az épület és a birtok az idő során több ízben átalakult: a gótikus vár a 16. század elején reneszánsz stílusban épült újjá, majd a török időkben inkább katonai szempontból nyúltak hozzá, így például külső védművekkel is bővült.

Az erősséget először Castrum Mare alakban, egy 1316-ban kelt oklevél átírásában említik, amelyben I. Károly király Bogár István várnagynak adományozta a birtokot. A vár körülötti viszályok olykor a szappanoperáknál is szövevényesebben alakultak – kitartó taktikázás és hosszú pereskedések, birtoklás és elzálogosítás, fej- és jószágvesztés, drága örökösök és szemtelen rablások követik egymást az évszázadok során.

1 / 3

Máré vára, az utolsó ostromlott magyar vár

FOTÓ: Riba Zsolt

FOTÓ: Riba Zsolt FOTÓ: Riba Zsolt FOTÓ: Riba Zsolt

A várat Pécs eleste után, 1543-ban ellenállás nélkül foglalták el a törökök, és csak a 16. század végén álltak tovább. Mivel addigra a vár stratégiai szerepe lassan leáldozott, az elhagyatott épületet a természet fokozatosan visszahódította magának. Feltehetően egy tűzvész következtében pusztult el, a következő században már csupán elhagyott romként említik a pécsi püspök birtokában.

Ám a vár megért egy utolsó ostromot: 1956-ban a Vár-völgyből egy orosz tank a romok mögött menedéket kereső szabadságharcosok, a Mecseki láthatatlanok közé tüzelt. A Mecseki láthatatlanok egy fegyveres szabadságharcos csoport volt, mely az 1956-os forradalom leverése után még hetekig ellenállt a Mecsek hegyeiben rejtőzve.

2 / 3

Máré vára, az utolsó ostromlott magyar vár

FOTÓ: Riba Zsolt

A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vár- történeti kiállítást rendeztek be a helyben talált leletekből.

A vár 2021. november 1-től  2022. május 1-ig zárva tart, de a Kelet-Mecsek remek túraútvonalakkal és számos érdekes úti céllal kényezteti a  természetjárókat.

Kapcsolódó

Kisújbánya: mecseki mesefalu az erdő közepén

A Mecsek keleti oldalában, a festői szépségű Kisújbányai-medencében fekszik a takaros sváb parasztfalu, Kisújbánya.

Kapcsolódó

A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, hétemeletes kilátó épült

A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.