Egy örökzöld cserjeféléről, a csodabogyóról kapta nevét az a 6 kilométer hosszú tanösvény, melynek kiinduló és végpontja hazánk egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, a Máriagyűdi kegytemplom.

A Tenkes-hegy 409 méterével hazánk legdélebbi hegységének, a Villányi-hegységnek második legmagasabb csúcsa. A korábbi, 1998-ban létre hozott 2 kilométeres tanösvényét 2021-ben háromszorosára hosszabbította és körtúrává alakította a Mecsekerdő Zrt., amely így Máriagyűd és Bisse irányból egyaránt megközelíthető.

HIRDETÉS

2 / 17

Csodabogyó tanösvény a máriagyűdi templomtól a Tenkes-hegy tetejére

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A népszerűvé vált kirándulási célpont 2003-ban ökoturisztikai létesítményekkel egészült ki: megépült a Tenkes-hegyi kilátó, a bissei erdei pihenőhely, valamint a gerincen kialakított fedett pihenő.

6 / 17

Csodabogyó tanösvény a máriagyűdi templomtól a Tenkes-hegy tetejére

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A csodabogyó rajzát viselő facölöpök mellett haladva egészen a Tenkes-hegyen található kunyhóig jutunk, de ha már idáig eljöttünk, akkor mindenképp érdemes felmászni a hegy csúcsáig, nem csak természet szépsége, de az ott elénk táruló lélegzetelállító kilátás miatt is.

12 / 17

Csodabogyó tanösvény a máriagyűdi templomtól a Tenkes-hegy tetejére

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A tanösvény 11 új tájékoztató táblája átfogó képet adnak a Tenkes-hegy élővilágáról: a talajlakó állatokról, az erdő vadjairól, a sziklagyepekről, az itteni erdőtársulások jellemzőiről és az erdősültség változásairól az elmúlt évszázadok során, de a látogatók ábrák, képek segítségével megismerhetik az erdők természetvédelmi szempontú kezelését is.

15 / 17

Csodabogyó tanösvény a máriagyűdi templomtól a Tenkes-hegy tetejére

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A Tenkes különlegessége, hogy itt a Kárpát-medencében honos társulásokban a másutt is megszokott fajok közé balkáni és szubmediterrán fajok (ezüst hárs, jerikói lonc) is keverednek, így kis kiterjedése ellenére igen fajgazdag erdőtársulásnak ad otthont. A gerinc közelében cseres-tölgyeseket, a déli oldalon molyhos-tölgyes szálerdővel és karsztbokor-erdővel mozaikosan sziklagyepeket és lejtősztyepp-réteket találunk. Az északi oldalon gyertyános-tölgyesek, völgyekben bükkösök és szurdokerdők, az északi hegylábi területeken pedig tölgy-kőris-szil ligetek telepedtek meg.

16 / 17

Csodabogyó tanösvény a máriagyűdi templomtól a Tenkes-hegy tetejére

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Tenkes-hegyi faszerkezetű kilátót, melyet Révész Mária tervezett, 2003-ban adta át a Mecseki Erdészeti Rt. A kilátó padozatán állva elénk tárul Magyarország legmelegebb része Villánytól Diósviszlóig, és délen ameddig a szemünk ellát a Dráván túl a horvátországi hegyekig.