A hermelinekkel állatkertekben, bemutatóhelyeken nem sűrűn lehet találkozni, a természetben is meglehetősen ritka, kerüli a településeket és elsősorban szürkület után, éjszaka aktív.

A hermelint választotta 2021-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Az AM közleménye szerint a Vadonleső program önkéntesek bevonásával

18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatai gyűjti 2009 óta.

Hét éve indították útjára az „év emlőse” kezdeményezést, amelynek keretében egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet az adott védett vagy fokozottan védett emlősfaj fontosságára, jellemzőire.

A hermelinről azt írták, hogy  a rejtőzködés nagymestere: a nyári – hátán barna, hasán világos – bundáját havas teleken szinte teljes testén hófehérre cseréli, csak a farka vége marad még ekkor is fekete. Mivel az éghajlatváltozás miatt a havas telek egyre ritkábbak és rövidebbek, a téli bundás hermelin megjelenése mára lassan a fehér holló ritkaságával vetekszik.

Hozzátették, hogy a hermelin kedveli a facsoportokkal tarkított, lehetőleg vízközeli gyepes, füves helyeket, olykor mezőgazdasági művelés alatt álló területeket. Olyan élőhelyfoltokban tud fennmaradni, ahol a művelés nem intenzív: a rágcsáló- és rovarirtó szerekkel, műtrágyával és talajjavító kemikáliákkal erősen kezelt területek alkalmatlanok számára.

Az egész éven át tartó rendezvénysorozat keretében az év emlőséről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatok hirdetnek meg. Az elmúlt években mintegy tízezer pályamunka – versillusztráció, képregény, videóklip, mese, vers – érkezett különböző korosztályú gyerekektől a Vadonleső program pályázataira – áll a közleményben.