Nyíradony határában, a Gúti-erdő csendes fái között különös nyugalom honol. Mintha maga az idő is megpihent volna ezen a helyen.

A fák árnyékában mohos kövek, néma falak és keskeny ablakívek mesélnek egy letűnt korról – ez a Gúti templomrom, az Alföld egyik eldugott történelmi emlékhelye.

A Gúti-erdő – természet és legenda kéz a kézben

A Gúti-erdő az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdőtömbje. Minden évszakban mesébe illő kulisszát kínál a kirándulóknak – tavasszal virágzó erdőaljjal, nyáron madárdaltól hangos lombokkal, ősszel aranyló avarszőnyeggel.

Az erdő állatvilága is rendkívül gazdag, különösen híres dámvadállományáról. Ám nemcsak a természet csalogat ide: legendák is szövik a vidék történetét. A szóbeszéd szerint egykor titkos földalatti járatok húzódtak a templom alatt, amelyeket még a betyárok is előszeretettel használtak. És a mendemondák szerint valahol, a fák rejtekében, a papok elrejtett aranya is ott lapul, miközben a környék gyógyító energiáiról is suttognak.

2 / 5

A Gúti templomrom és az Alföld mesebeli erdeje

FOTÓ: Erős Tamás Mihály

FOTÓ: Erős Tamás Mihály FOTÓ: Erős Tamás Mihály FOTÓ: Erős Tamás Mihály FOTÓ: Erős Tamás Mihály FOTÓ: Erős Tamás Mihály

Egy hajdanvolt falu emlékezete

A román stílusú Gúti templomot a Gutkeled nemzetség emeltette a 13. században, Belső-Gúton, amely a korabeli Guth település szakrális központja volt. Az Árpád-kori templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték, és évszázadokon át szolgálta a környék lakóit.

A falu és temploma az 1600-as évek elején néptelenedett el, a falu helyét az erdő vette birtokba. A templom azonban nem tűnt el nyomtalanul: romjai ma is őrzik a település emlékét.

Középkori építészet nyomai a fák között

A templomhajó 8,8 méter hosszú és 6,9 méter széles volt, ehhez csatlakozott egy 5,6 méteres szentély, valamint egy 2,9 méter széles sekrestye. A maradványok tanúsága szerint a falakat kívül-belül kúpos kialakítású, rendkívül keskeny – alig nyolc centiméteres – ablakok tagolták, amelyek 71 centiméter magasak voltak. Ezek minden bizonnyal bevilágító nyílások vagy ólomüveg ablakok voltak.

A templom építőanyagai közt kiemelkednek a különleges, csillogó felületű, úgynevezett vasas téglák, melyek színe és anyagminősége ma is jól megfigyelhető. Az épületet a tatárok dúlták fel 1594-ben, amikor a törökök oldalán pusztították a környéket. Ezután a templom magára maradt, falai lassan romlásnak indultak.

A 20. század végére már csak omladozó romok jelezték az egykori templom helyét, ám régészek feltárták, és 1995-ben megtörtént a rom konzerválása és részleges helyreállítása.

5 / 5

A Gúti templomrom és az Alföld mesebeli erdeje

FOTÓ: Erős Tamás Mihály

Kirándulás a múltba – hogyan juthatunk el a templomhoz?

A Gúti templomromot Nyíradony és Nyíracsád között, a közút mentén elhelyezett tábla jelzi. Autóval érkezve a legkényelmesebb a Zsuzsi Erdei Vasút egykori mozdonyánál kialakított parkolónál megállni, innen körülbelül 10 perc séta vezet a fákkal övezett földúton a romokig. Aki gyalog közelíti meg, különösen meghitt hangulatban részesül: a ligetes erdő csendjében egyszerre érezni a természet és a történelem közelségét.

A Gúti templomrom tökéletes példája annak, hogyan képes a természet visszavenni, majd újraéleszteni a múlt emlékeit. Itt minden kő, minden repedés, minden árnyék mesél – csak figyelni kell rájuk.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek