Tavasszal, mikor az utat kísérő díszcseresznyék virágba borulnak, a csoda csak fokozódik.

Budapest egyik ikonikus helyszíne a Budai vár dél-nyugati oldalán, a vadgesztenye és japán díszcseresznye fasor között futó Tóth Árpád sétány. Története a 18. század elejére vezethető vissza. Ugyanis sem a középkorban, sem a török időkben nem volt végig járható út, csak egy keskeny sikátor húzódott a városfal tövében, melyen csak a katonák jártak.

Az 1700-as évek elején azonban már járható utat alakítottak ki, melyet Langen Wand, azaz Hosszú fal néven emlegettek.

Egyes források szerint már 1720-ban kettős fasor díszítette, de az biztos – a régi térképi jelölések alapján – hogy 1820-ban már fásított útként jelölik.

Nevezték Bastei Promenádnak, 1879-től Bástya sétány lett, 1930-ban Horthy Miklós sétány, 1931-től már Gróf Bethlen István nevét viselte.

A Zsolnay gyár díszkútja.

1946-ban új nevet kapott a sétány, Tóth Árpádról nevezték el

A költő ugyan a Vár másik oldalán lakott, de – amint arról több versében is megemlékezett – szívesen üldögélt és sétált itt.

Lenyűgöző kilátás nyílik a sétányról.

A második világháború pusztítása után 1967-ben Kecskésné Szabó Ildikó tevei szerint változatos burkolatokkal, utcabútorokkal épült át a sétány. 2009-ben készült el a sétány déli szakaszának a felújítása, japán díszcseresznye fasorral, Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján.

A sétányt végig kettős fasor kíséri: az épületek mellett vadgesztenyék, a túloldalon díszcseresznyék.

A díszcseresznye virágzása áprilistól májusig tart, telt virágai rózsaszínek.

Kapcsolódó

Felújították a budai Vár ikonikus díszkútját, a Mátyás kutat

Az 1904-ben felavatott Mátyás kútja Strobl Alajos legkedvesebb alkotása volt, és élete egyik főművét jelentette.