A 22 méter magas Naplás-tavi kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. Városierdő-fejlesztési programjának egyik elemeként valósult meg. Csak ajánlani tudjuk, mert szuper program bármikor a tó – pontosabban Szilas-pataki víztározó – meglátogatása.

A lucfenyőből készült kilátóépület rendkívül ötletesnek tűnik, az egyenlő szárú háromszögek elfogatásával és azok összekapcsolásával létrejött alapforma különlegesnek hat, amit, ha képzeletben félúton elmetszenénk, egy szabályos hatszöget kapnánk. A lombkoronaszint fölé magasodva pedig pompás 360 fokos panorámában lehet részünk, rálátunk a tóvidékre és a gödöllői dombokra.

A Rákoskeresztúr és Cinkota között elhelyezkedő Naplás-tó Budapest legnagyobb állóvize, amely 1978-ban a Szilas-patak felduzzasztásával jött létre a patak áringadozásainak kezelésére.

A Budai Tájvédelmi Körzet után ez a környék a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe, a maga 150 hektárjával, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe, hiszen amellett, hogy rendkívüli gazdagsággal őrizte meg a patak menti láprétek sajátos növény- és állatvilágát, fontos állomás a költöző madarak őszi és téli vonulásakor is.

A Naplás-tavi kilátó tervezője a Robert Gutowski Architects. Az építészirodát a többszörösen díjnyertes pátyi Szent II. János Pál pápa templom, a pannonhalmi új tornacsarnok és koncertterem tervezőjeként, valamint a kínai Sencsen Operaház pályázatának résztvevőjeként nemzetközi szinten is jegyzik. Az új kilátó hallatlanul ötletes, két egyenlő szárú háromszög elforgatásával és az azok közötti síkok összekapcsolásával létrejött alapforma bizonyos nézőpontokból szinte becsapja a szemünket.

Megközelítés:

Akik autóval érkeznek, ők a Naplás-tó mellett kialakított parkolókban tudják hagyni a kocsit, ahonnan kényelmes 10 perces sétával érhető el a kilátó a kilakított sétaúton. Tömegközlekedéssel is érdmes ellátogatni a helyszínre, ez esetben a 46-os buszt válasszuk, leszállni az Erdei bekötőút megállóhelyen kell.