A 154 hektáron elterülő és legmélyebb pontján 14-15 méter mély Markazi tavat a Malom-patak, a Zsidó-patak és a Hatra-patak felduzzasztott vizei táplálják.

A 14. századi falu – egy máig is fennmaradt – háromszög alakú földsánc között települt: Észak-déli szára 400, északnyugat-délkeleti irányú része 300, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. Észak-déli irányú szárán folyt a patak vize, azonban másik két szárának tetején is egy méter szélességű, 50 cm mélységű vizes árok húzódott, s ezeken is végig lehetett vezetni a patak vizét.
A több évszázados sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.

A Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége 14-15 m, hosszúsága 2,3 km, szélessége 1,1 km. A víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km2-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km2-es vízgyűjtője biztosítja.