2024. június 1-én és 2-án harmadik alkalommal rendezik meg a Regéci Középkori Napok rendezvényt.

A nyári hétvégén a középkori regéci vár életébe repülhetünk vissza.

HIRDETÉS

Regéc vára Mogyoróska és Regéc között helyezkedik el, egy 620 méter magasságban lévő szarv alakú sziklaplatón. Az erődítmény mindig is erősített uradalmi központként funkcionált, különböző palotaépületekkel, kápolnával, gazdasági és hadászati létesítményekkel.

A várat valószínűleg az Aba nemzetség alapította a 13-14. század fordulóján. Az első megbízható dokumentum, amely a vár létezését igazolja, 1307-ből származik, amikor Aba Amádé nádor itt bocsátott ki egy oklevelet.

A vár többször cserélt gazdát, egy ideig királyi tulajdonban volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelem, Lazarevics Istvánnak és később Brankovics Györgynek adta. 1464-ben Mátyás király a Szapolyai családnak ajándékozta. 1537-ben I. Ferdinánd császár csapatai Szapolyai János katonáit űzték ki innen, később pedig a törökök fosztották ki. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem foglalta el az ostrom során, és a Rákóczik itt alakították ki birtokközpontjukat, itt tárolták levéltárukat is.

I. Rákóczi Ferenc gyakran tartózkodott itt, és özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, 1686-ban császári rendelettel lerombolták a várat, melynek eredeti berendezéseit ma a sárospataki vármúzeumban őrzik.

Fesztiválokra, koncertekre, sport eseményekre, fürdőkbe, kulturális és művészeti programokra jegyek a JEGYVASARLAS.HU oldalon kaphatók.