Nemzeti Botanikus Kert Vácrátót
Vácrátót, Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Alkotmány út, Magyarország
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legnagyobb szabadföldi növényrendszertani gyűjteménye, mintegy 90 növénycsalád 2500 faját mutatja be.
A botanikus kert egy kastélyparkból alakult ki. A birtoknak a hosszú évek alatt több tulajdonosa volt, mígnem 1871-ben gróf Vigyázó Sándor vásárolta meg. A meglévő kastélyt átépítette, a 27 hektáros kertben pedig hatalmas munkálatokat indított el. A birtokon a már meglévő tavat, és a rajta keresztül folyó Sződ-Rákos patakot kis hidakkal, vízesésekkel tarkította, és egy összefüggő tórendszert hozott létre.
A gróf halála után több tulajdonosa is lett a birtoknak, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia, melyre hagyatékul hagyta, akkor nem vállalkozott a fenntartására. Így az évek alatt állapota csak folyamatosan romlott. Sok viszontagság után 1952-ben Vigyázó Sándor gróf akarata mégis megvalósult, a birtok a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, és a mai kert alapjait Pénzes Antal rakta le. A hosszú éveken át tartó munkálatok alatt visszaállították a kert úthálózatának az eredeti állapotát, kitisztították az eliszaposodott tavakat, patakmedret, a patak felett átívelő fahidakat építettek, kiirtották a gyomfákat és a bozótot, majd nagyarányú szaporításba kezdtek a több évtized alatt elpusztult növényzet pótlására.
1961-ben elkészült a szaporító és az orchideaház, majd 1969-ben a hidegház is megépült. 1961 május 1-én az arborétumot a nagyközönség előtt is megnyitották, mely évről évre egyre több kikapcsolódni vágyó látogatót vonzott és vonz a mai napig is.
Dendrológiai gyűjteményében százados faóriások, különleges cserjék, üvegházi gyűjteményében pedig, mintegy 480 m-en értékes kaktusz és pozsgás növények várják, az érdekességeket kedvelő látogatókat. Jelenleg csak szabadtéri gyűjteményeink látogathatók!
Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra.
