A Kocsimúzeum Mezőhegyes egyik különleges látnivalója, amely színvonalas és csodálatos élményt nyújt.

Mezőhegyes hazánk délkeleti részén, a Csanádi-háton fekszik. Természeti adottságait tekintve különleges hely, amely világhírű méneséről és ménesbirtokáról, nagy múltú lótartásáról és gazdag lovas kultúrájáról ismert. Nevét a határában található halmokról kapta, amelyeket akkoriban az Alföldön gyakran neveztek „hegy”-nek. Mezőhegyes nevét elsőként egy 1421-ben kelt írásos emlék említi, Meze Heges formában. Akkori birtokosa a nagylaki Jánki család volt, később pedig a Hunyadiaké. A történelem viharaiban a település többször elnéptelenedett, majd az 1700-as években Mezőhegyes és környéke kincstári birtokká vált. II. József uralkodó 1784. december 20-án hagyta jóvá a ménesbirtok megalapítását a mezőhegyesi pusztán, amelynek létrehozásával Csekonics József századost bízta meg.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok ma már mintagazdaságként működik, melynek műemlékké nyilvánított építményei őrzik Mezőhegyes évszázados értékeit és tradícióit. A Ménesbirtok egy kisebb időutazással ér fel: a ménesudvarban a ménes Kocsimúzeuma tekinthető meg, mely a lovas kultúra egy meghatározó részét mutatja be. A látogató megcsodálhatja a korabeli fogathajtó hétköznapi és ünnepi viseleteit, az évszázados hagyományokat őrző sallangos díszveretes lószerszámokat. A kocsimúzeum egyik különlegessége egy múlt század végén készült Kölber hintó, mely korának Európa-szerte keresett kocsija volt. Emellett látható egy több ezer éves római harci szekér is, valamint társaskocsik, teherhordásra használt szekerek, és természetesen a téli időszak elengedhetetlen ló vontatta szánjai is. A kocsik mellett egyéb dokumentumok, fotók segítik az egykori fő közlekedési eszköz jobb megismerését.

A ménesudvar a Kocsimúzeummal együtt élő múzeumot alkot, mely egyedülálló emléke agrártörténelmünknek. Ugyanitt található Közép-Európa egyedülálló fedett lovardája is, amely 1806 óta eredeti formájában és funkciójában működik. Ebben az évszázados épületben és környezetben a látogatók kipróbálhatják a lovaglást, illetve részt vehetnek méneslátogatáson is. Egyéb szolgáltatásaik is nagyon népszerűek, mint a lovaskocsikázás hintóval, társaskocsival, vagy pusztabusszal. Az árak a csoportlétszámtól és a kedvezményekre való jogosultságtól függően változnak.

A Ménesbirtok tavasztól késő őszig rendszeresen fogad csoportokat, akik a vezetett látogatások alkalmával megismerhetik a közel 240 éves birtokot, így többek között a 20-as majori törzskanca ménest, a központi ménesudvart, a robotizált szarvasmarha telepet, a vetőmagüzem új csarnokát, vagy éppen a Ménesbirtok gépparkját. Izgalmas programnak ígérkezik a minden áprilisban megrendezendő retró hónap, amikor a ménes múltjába engednek betekintést a szervezők.

A Császári és Királyi Ménesintézet megalapítása

Az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok létrehozását II. Ferenc József rendelte el, a megvalósítással Csekonics József fő strázsamestert bízta meg. Ő választotta ki a ménestelepek helyszínét a mezőhegyesi pusztán, a Maros hordalékkúpjain. Az ő tervei alapján kezdődött meg az építkezés (parancsnoki épület, főistálló, kaszárnya, Hangai fogadó, állatkórház, magtár), valamint a lovak beszerzése. Körülbelül 200 mén és 400 kanca került tenyésztésbe állításra. A XIX. század második fele volt az egyik aranykora a ménesnek, hiszen ekkoriban három, ma is ismert lófajtát tenyésztettek itt ki: a Nóniuszt, a Gidránt, és a Furioso North Start, másnéven mezőhegyesi félvért. Az 1784-ben alapított birtok már csupán a múltja miatt is tiszteletet parancsol, hiszen nem csupán Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka is, amely az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül.

A megújult Nonius és Gidrán kancaménes XVIII. században épült istállói és épületei ma csodás látványt nyújtanak. A helyszínen található street food büfében pedig igazán finom ebéd kapható. Ezek után a színvonalas, sok élményt nyújtó program után érdemes részt venni egy rendkívül kellemes lovaskocsis utazáson, melynek során Mezőhegyes nevezetességei is felfedezhetők.

Nyitva tartás: Szombat-vasárnap 09:12:00-ig, 13:00-16:00-ig.