A Várhegyen, az esztergomi Bazilika előtt terül el a Szent István tér, melyet közepénél a Várhegyre vezető hatalmas mesterséges rámpa három részre oszt.

A bazilika építésekor egy egységes teret képzelt el Rudnay Sándor érsek, aminek nyugati végét egy érseki palota zárja le a Várhegy tetején, a bazilika két oldalán. A tér keleti, bazilikával szembeni végét egy félkörívet alkotó épületegyüttes adta volna. Az északi oldalon álló Ószemináriumnak a Sötétkapu másik végén szintén épült volna egy párja, így az egész teret szimmetrikussá téve. Ezen tervek közül egy sem valósult meg pénz hiányában. A tér keleti vége azóta beépült lakóházakkal, így az lezáratlan maradt.

A huszadik században a kanonoksor épületeinek állaga nagyon leromlott, az déli épületsorban az ötvenes évek végéig a Szemüvegkeretgyár, majd 1959-től a Medicor gyár működött, a kertben ipari csarnokot emeltek. Az épületet önkormányzat 1998-ban szerezte meg. Az északi épületsor nagy részében orosz laktanya kapott helyet. Felújítása 2003-ban kezdődött meg és 2008 október végén fejeződött be. Ide a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola költözött (Beleolvadt a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola). A városvezetés célja a kanonoksori épületben egy oktatási negyed kialakítása. 2005-ben teljesen új tervek készültek a tér keleti végének befejezésére. Ide került volna a Szent István Gimnázium és a Helischer József Városi Könyvtár is. A nyertes pályázatban szereplő modern épület viszont lerövidítette volna a teret, így a lakosság és az egyház ellenállása miatt megbukott a terv. 2006 óta az önkormányzat már az eredeti tervek szerint tervezi az épületsor befejezését.

A bazilika felszentelésének 150-dik évfordulójára újult meg teljesen az Ószeminárium és nyílt meg a forgalom előtt a Sötétkapu Szentgyörgymező irányából. 2007 januárjában a város a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adta déli kanonoki épületsort, ahol műszaki, informatikai és informatikatanári képzést fog folytatni az egyetem.

A Várhegyre vezető rámpa négy sarkában négy műemléki, barokk szobor áll, mindegyik hasáb alakú talapzaton.

1. Délnyugati végén, a rámpa tetején Szent István 1770–1771-ben készült szobra. A király fején a Szent Koronával jobbjában a jogart, baljában országalmát tartja. A királyon 17–18. századi nemesi viselet van. A mű Hebenstreit József alkotása, aki eredetileg az 1770-ben épült régi templom homlokzatára készítette.

2. Az északnyugati oldalon, Szent István szobrával szemben áll Szent László alakja. Baljában kardot, jobbjában bárdot tart, fején a Szent Korona, öltözete szintén 17–18. századi nemesi viselet. Ez a szobor egyidős a Szent István szoborral, Hebenstreit József alkotása.

3. A rámpa alján, az északkeleti csücskén áll Boldog Özséb esztergomi kanonok alakja papi öltözékben. Bal kezében könyvet tart. Ez a szobor 1780-ban készült. Eredetileg a Fürdő Szálló melletti Nepomuki Szent János-szobor két oldalára állíttatta a Szent Kőrösi Márk szoborral 1780-ban Görgey Márk kanonok.

4. A Szent Kőrösi Márk-szobor is 1780 körüli. A tér délkeleti végén áll papi öltözetben, jobb kezében pálmaággal.

A Várhegy tetején, a bazilika előtt áll a bronzból készült Magyarok Nagyasszonya szobor, amit Pór Antal esztergomi kanonok állíttatott. Kis György szobrászművész a honfoglalás millenniumának alkalmából készítette, felállítására 1905-ben került sor. A 2 méter magas szobor egy 3,7 méteres posztamensen áll.

A bazilikától délre áll a szintén műemlék Kukländer–Mária-szobor. A barokk szobrot 1710 körül állíttatta Kukländer Ferenc esztergomi városparancsnok felesége, Thrückl Benigna. Magyarország egyik legrégibb köztéri alkotása. A talapzatát 1991-ben helyreállították. A fején koronát viselő Mária-szobor jobb kezében az országalmát tartó Jézust, bal kezében pedig jogart tart. A szobor pillérén megtalálható a Kukländer család címere.

A bazilikától északra áll Szent István király lovas szobra, ami Medgyessy Ferenc 1953-as alkotása. Ezt 1992-ben a Vízivárosból, a Prímási palota elől helyezték át mai helyére. A szobor környékén született István király.