A szegedi Dóm tér a Napfény Városának szívében található, különleges, izgalmas és titokzatos hangulatával az élő történelem egyedülálló helyszíne.

A Dóm tér Szeged leghíresebb tere, mely építészeti remekműveivel szerves egységet alkot a Fogadalmi templommal. Keleti és déli oldalán egyetemi intézetek, míg nyugati felén a püspöki palota és a hittudományi főiskola található. A tér árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet, mely a magyar történelem, egyház, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjainak szobraival, domborműveivel olyan hangulatot áraszt, mintha az élő történelem világába lépnénk. A teret 1928-30 között, Rerrich Béla tervei szerint alakították ki.

A Dóm tér épületegyüttese a két világháború közötti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása, amelynek főleg klinker téglából készült épületeit az észak-európai országok építészeti megoldásai ihlethették. A teret, az árkádokat bolognai mintára alakították ki, a megvalósításhoz három legendás egyéniség kellett: Klebelsberg Kuno, Glattfelder Gyula püspök és Rerrich Béla tervező-építész. 1931-ben itt rendezték meg először a Szabadtéri Játékokat, mellyel Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpada és nézőtere valósult meg.

A Szegedi Dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. Ahogy a helyiek említették, a „Víz” a város 6800 házának döntő többségét elsöpörte, mindössze 265 épület maradt meg az ár elvonulása után. 1880 novemberében a város ünnepi fogadalmat tett, hogy Szeged újjáépítésének emlékére monumentális templomot emeltet Szűz Mária tiszteletére. Ezért is nevezik templomukat Fogadalmi templomnak, melyet érdemes kívül-belül megcsodálni és 287 lépcsőfokot megmászva, 46 méteres magasságból csodálni a város szenzációs panorámáját.

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette, majd Foerk Ernőre bízták a részlettervek elkészítését és az építkezés vezetését. Az alapozási munkálatokat 1913. augusztus 4-én kezdték meg, a templom felszentelésére azonban csak 1930 októberében került sor. Ez az építmény a 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása.

A Szentháromság szobor a Dóm előtt áll, melyet 1896-ban Köllő Miklós szobrászművész készített, több áthelyezés, restaurálás után eredeti szépségében tekinthető meg. A mai helyére, a Dóm térre 1940-ben helyezték. A szobor az Atya a Fiú és a Szentlélek 7 méter magas homokkőbe faragott ábrázolása, amely igen szép dísze a Dóm térnek.

A Magyar Pieta szobor (Tóbiás Klára 2006) a Fogadalmi templomtól északra eső rész zöldterületén áll, mely az 56-os forradalomnak állít emléket. A Szegedi Magyar Pieta szobor Szűz Máriát jeleníti meg, ahogyan a kezében tartja a Rákosi-címertől megfosztott, lyukas magyar nemzeti lobogót.

A zenélő óra a Dóm tér egyik kiemelkedő nevezetessége, a középkori egyetemek egyik jelképe. Alkotója a jeles szegedi óramester, Csúry Ferenc, és először a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával mutatták be, 1936-ban. A szegedi órajátékot egy szoborcsoport alkotja, melynek figuráit Rerrich tervezte. A zenét fémrudakból álló klaviatúra szólaltatja meg. A figurákat valóságos alakokról mintázták: a rektor szobra Klebelsberg Kunó, a dékánok Brassai Sámuel, Kolozsváry Sándor, Tóth Lajos, Herman Ottó, a diákok Dugonics András, Zágoni Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasvári Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Vedres István, a pedellus András József vonásait örökítette meg. Az óra számlapját rézdomborítás díszíti a tizenkét állatövi jegy jeleivel. 250 cm átmérőjű, a hold és a csillagrendszer színes képei láthatók rajta. A harangjáték 5-6 percig tart, ezalatt a számlap körüli falnyílásokon kivonul mind a 18, az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figura, mely igazán különleges és maradandó élmény.

A Pantheon néven is emlegetett Nemzeti Emlékcsarnok a tér körbefutó árkádjai alatt helyezkedik el, domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. Megalkotása gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik. Az árkádok félig zárt, rejtett, talán intimebb tereibe lépve történelmi levegőt árasztó szobrok, domborművek, emlékművek sorát találjuk itt pilléreken, konzolokon, falfülkékben. A szoborgyűjtemények elsősorban a magyar múlt dicsőségesebb korszakaiból származnak, melyek a 19. és 20. század legjelentősebb szobrászaitól származnak. A gyűjtemény jelenlegi száma 117, melynek alapját Strobl Alajos hagyatéki anyaga képezi. Az árkádok legjelentősebb szobra a Mátyás király lovon, hadvezérként, kezében oklevelet tartó egész alakos alkotás. Megörökítették Szent Istvánt, Szent Lászlót, IV. Bélát és Nagy Lajost valamint kerültek oda méltó személyiségek is, mint például Lechner Ödön szobra vagy József Attila és Vörösmarty Mihály domborműve, valamint Gregor József, vagy Tompa Mihály.

A Dömötör-torony a város legrégebbi építészeti emléke, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik, 1913-ban döntött a város annak  lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a mai Dóm. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony, mely a Fogadalmi templom keresztelő kápolnájaként maradhatott fenn. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik.

A torony első szintjén interaktív kiállítótér található, ahol a keresztelés történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be egy interaktív tárlat. A látogatók  idegenvezetéssel tekinthetik meg a kiállítást, mely a Szegedi Dóm Látogatóközpont előteréből indul.

A Szegedi Dóm Látogatóközpont a Fogadalmi templom altemplomában a kultúra szegedi fellegvára, melyet Szeged-Csanádi egyházmegye itt elhelyezett liturgikus és kegytárgygyűjteménye, az egyházmegye első püspökének nevét viselő Szent Gellért miseruha különleges atmoszférával ruház fel. Itt lehetőséget kínálnak a Dóm ritkán látogatható, a látogatók elől elzárt részeinek megtekintésére. Maradandó élményt nyújtanak az éjszakai toronylátogatások, a Dóm Művészeti Szalon estjei.

Szeged tökéletes helyszín arra, hogy olyan pillanatokat, csodákat, igazi élményeket gyűjtsünk, amelyek gazdagítják életünket.