A mintegy 700 éves épületegyüttes, a visegrádi Királyi Palota, a 15. század első évtizedéig a magyar uralkodók hivatalos székhelye volt.

A visegrádi Királyi palota területén a 13. század végén, 14. század elején egy városi utca húzódott, két oldalán fa- és kőházakkal. Ezek között állt a királyi ház, amelyben 1330-ban Zach Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen.

A korai házat komoly palotává csak I. Nagy Lajos király (1342-1382) fejlesztette uralkodása első felében. Új palotaépületek, pénzverde és egy kápolna emelésével, valamint több korábbi magánháznak a palotához csatolásával hatalmas területű, de meglehetősen szabálytalan elrendezésű együttes jött létre.

I. Nagy Lajos király palotája helyén a romjaiban ma is álló épületeket Mária királynő (1382 – 1395) és férje Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) emeltették a 14. század végén. A munka a 15. század első évtizedében fejeződött be, mikor Zsigmond király az udvarát Budára költöztette. Az 1400 körüli palota fő díszei a pompás gótikus díszkutak voltak, amelyeket forrásvizet szállító vízvezeték táplált.

A 15. században, a királyok távollétében elhanyagolt palotát csak Mátyás király (1458-1490) állíttatta helyre 1476 után. Az ekkor kialakult későgótikus épületen megjelent – elsőként az Itálián kívüli Európában – a reneszánsz stílus is. A palota reneszánsz szobrászműhelyének vezetője a Rómából érkezett Giovanni Dalmata volt, akinek egyik fő műve a visegrádi palota Herkules kútja.

A visegrádi palota az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a 18. század közepén lebontották. Az elpusztult város helyén új település keletkezett. Németeket telepítettek le, akik a palotát kőbányának tekintették. A romos palota sorsát a fekvése is megpecsételte. A hegyről lezúduló esővizet elvezető csatornák elpusztultak, ezért a palotába folyó víz hordaléka vastagon betemette az épületeket. 1934-től folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

A Királyi Palota állandó kiállításai:
Anjou-kori kőtár
A Visegrádi Királyi Palota története
Zsigmond-kori szoba
Királyi konyha
Corvin lakosztály