Andrássy-kastély Tóalmás
Tóalmás, Kókai u. 2, 2252 Magyarország
A tóalmási fényűző barokk stílusú Andrássy-kastély Ybl Miklós tervei alapján 1894-95-ben készült el, kb. 50 szobával.
A tóalmási Andrássy-kastély elődjét Prónay Gábor özvegye 1759-ben emeltette. Ezen kastély az akkori időket figyelembe véve egyedülállóan monumentális alkotás volt. A környék ilyen művészi épülettel nem dicsekedhetett.
Anyagát tekintve teljesen téglából épült, melyet helyben égettek, a tulajdonosok monogramjával ellátva. A képen az utcai homlokzat látható. Az udvar felőli homlokzaton, mivel az épület erősen partoldalra épült, nem látszik a mélyen fekvő, boltíves pincesor. A homlokzaton bemélyedő tornác enyhe rizali tot képezve négy ión oszloppal, címerdíszes timpanonnal emelkedik ki, és mögötte, majd mindkét oldalán három-három, falhoz simuló oszloppal egészül ki.
Az építtető unokatestvére, br. Prónay Gábor sokáig lakott benne, aki 60 kh. terjedelmű páratlan parkot épített tavakkal, fürdőházzal és emlékkövekkel díszítve, az úgynevezett Bócz-kertet. Ezen kastély közel kettőszáz éves fennállása során sok vihart ért meg, és jelenleg romos állapota miatt a műemlék-nyilvántartásból törölték. Az egész nemesi birtok 1892-ig a br. Prónayak kezén volt, amikor az oldalági tulajdonosok örökösök híján a birtokot részben eladták a Pesten lakó Wahrmann Renátának, aki később Beretvás Endrével kötött házasságot. Ezért jegyzi az irodalom a kastélyt Beretvás-kúria néven. A kastélyt és a körülötte lévő birtokot 1910 körül eladták, és a II. világháborúig az Andrássy grófok tulajdona. A kastély építése folyamán (a jelenleg is élő szájhagyomány szerint) annak pincéjéből északkeleti irányba, a templom felé, valamint délnyugati irányba, a borfeldolgozó és tároló nagypince felé alagútrendszer volt kiépítve. Ennek maradványai jelenleg is erre utalnak, feltárását viszont senki nem kezdeményezte.
Az ország készült a honfoglalás ezer éves évfordulójának méltó megünneplésére, a millenniumra. I. Ferenc József felhívással fordult a magyar nemességhez, hogy az évfordulóra maradandó emlékműveket, épületeket építsenek. A felhívásra építtette Wahrmann Renáta a Bócz-kertben ma is épségben lévő, fényűző barokk stílusú kastélyt. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1894-95-ben készült el, kb. 50 szobával.
A csíkszentmihályi, krasznahorkai és pesti palotáik mellett az almási kastély nyaralásra és vadászatokra volt fönntartva. Gróf Andrássy Géza 1938-ban meghalt, ezután fia, gróf Andrássy Manó örökölte. A park továbbépítését már az új tulajdonosok végeztették. Önálló áramfejlesztő berendezéssel, artézi kutak fúrásával közművesítettek, további épületeket, fürdőmedencét létesítettek.
Nagy szakértelemmel foglalkoztatott kertész gondos munkáját dicséri a télikert, az üvegház (a kastély oldalán) és a kastély körüli park.
A park kialakításánál-továbbépítésénél ügyeltek arra, hogy a mesterségesen létesített halastó, a víz utánpótlást biztosító, majd kivezető patakok vadregényessé váljanak. Hozzá illő növényzet ültetése révén, különféle halakkal, rákok betelepítésével, valamint átjárók és hidak építésével.
A kastély és park 1945 után a SZOT kezelésében gyermekek üdültetését szolgálta. Vizeinek élővilágát a horgász szövetség vette gondozás alá, ahol a park egyik részén a feltételek biztosítása céljából a tájba beillő létesítményt építettek.
A rendszerváltást megelőző évtizedekben számos film, így például A tizedes meg a többiek vagy a Csárdáskirálynő forgatási helyszíneként is működött.
