Panoráma Kilátó-Pont Bodrogkeresztúr
Panoráma Kilátó-Pont Bodrogkeresztúr
A bodrogkeresztúri Panoráma Kilátó-Pontból páratlan látvány, az érintetlen természet tárul elénk.
Bodrogkeresztúr egy csodálatos fekvésű Bodrog-parti falu, a tokaj-hegyaljai települések kiváló adottságú, közkedvelt turisztikai célpontjainak egyike, mely mindig kiemelkedő szerepet játszott a Tokaji Borvidék életében. A település 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett. Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is amit a helyiek elmondanak.
A Panoráma Kilátó-Pont az ország legalacsonyabb kilátója, mely 40 centiméter magas, kőből készült korong, egy fém iránytűvel a közepén.
A kilátópontról balfelé nézve a Szegi várhegyet láthatjuk. A helyi mesevilág szerint a hegyen lévő mesebeli tündérvárban egykor tündérek éltek, akik gyakran labdázással múlatták az időt. A labda néha leesett, ilyenkor a tündérek sírtak. Könnyeikből keletkezett a Bodrog.
Ez a könnyes, szép folyó máig lenyűgözi az ideérkezőket. Tavasszal, az áradás idején egyetlen, sok kilométeres összefüggő vízfelületnek tűnik a folyó, amelyből itt-ott fák lombja, bokrok ága látszik csak ki. Ilyenkor csónakkal megközelítve az árteret különleges, csak erre a tájra jellemző madarakat, növényeket lehet megnézni. Nyáron megszelídül, s kiváló lehetőséget teremt kajak-kenuzásra, csónakázásra, horgászásra. A halászat ma már nem jellemző, azonban egykor mintegy 20 halászcsalád élt Bodrogkeresztúron, akik már hajnalban elindultak a Bodrogra, és sokszor csak a késő éjszakai órákban vagy másnap hajnalban tértek haza. Meséikben gyakran fordulnak elő vízidémonok, lidércek. Az egyik mesében például a vízből egyszer csak felbukkant egy gyerek a víz tetején, pocsolva, majd amikor eltűnt, a folyó közepéből óriási szálfa nyúlt ki hirtelen és eresztett félelmet a halászokra.
Jobbra nézve a Nagy-Kopasz hegyet csodálhatjuk meg, a mesék szerint a környék boszorkányainak találkozóhelyét. A egyik történet szerint a bodrogkeresztúri kovács felesége is boszorkány volt. A férjének feltűnt, hogy az asszony esténként sűrűn eltűnik otthonról, ezért megkérte az inasát, hogy lesse meg, hová jár az asszony. A boszorkányok sötétedés után a keresztnél találkoztak, hogy aztán a Tokaji-hegyen folytassák az éjszakát. A kovács felesége rádobott egy kengyelt egy hordóra, ami azonnal paripává vált, így jutottak fel a Nagykopaszra, az inas azonban a hordó hasában húzta meg magát. Éjfélkor, a boszorkánygyűlés végén visszamentek a kereszthez, ahol a kengyelt levéve a ló újból hordóvá vált – az inas ekkor azonban kiugrott a hordóból és a boszorkányra dobta a kengyelt – így az vált lóvá. A lovat bevezette a kovácsműhelybe s másnap megpatkoltatta a kováccsal. Amikor a boszorkány visszaváltozott asszonnyá, a kezén és lábán ott voltak a patkók, így derült ki, hogy mit csinál éjszakánként.
A térség mesevilága a Keresztúri Kincsestárban részletesebben is megismerhető, megtekinthetőek a Dereszla aranykincsei, bemutatja a keresztény Bodrogkeresztúr több mint 800 éves történetét, emellett elrepít a helyi mítoszok világába és az egykor itt élő őskori emberek tűzhelyéhez is.
