A kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen.

A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés – ismertette Palkovics László.

HIRDETÉS

A miniszter Debrecent az ország egyik “legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.

“Számunkra minden esetben egy cél van: a magyar emberek egészségének, egyre javuló életszínvonalának és a jövőbeni terveik megvalósításának együttes támogatása” – mutatott rá. Leszögezte: a magyar települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek. Azt mondta: Debrecen fejlődési története példaértékű, és igazolja a magyar kabinet fejlesztési stratégiáját is.

A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Debrecen 2030 program bejelentésén a debreceni Kölcsey Központban 2020. június 9-én. MTI | Czeglédi Zsolt

Palkovics László ismertetése szerint három projektciklust terveznek: az első 2021 és 2023 közötti ciklusban 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak majd városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.

Az innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket.

A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá.

Rövidorrú óriáshiéna (Pachycrocuta brevirostris) rekonstrukciója, fotó: MTI/Balázs Attila

Papp László, Debrecen polgármestere a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.

Kapcsolódó

Nyolcszorosára nő Debrecen új sétaterén a zöldterület

A sétatéren ezer cserjét ültetnek el, a Dósa nádor tér északi részén az év minden szakában virágzó nagyméretű virágágyásokat alakítanak ki.