Baranyában több középkori templomot is számon tartanak, ezek közül az egyik legismertebb a mánfai, amely átvészelte az évszázadok viharos történelmét.

A templom építését sokan kötik Szent István király törvényéhez, amely így szól „Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásállattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apróállattal. A ruhákról és oltártakarókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök.” Vélhetően a mánfai templom állítása nem e törvény alapján történt, bár építésének pontos idejét nem tudták még meghatározni.

A Melegmányi-völgy északi oldalán álló, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomhoz kötődik egy másik monda is, mi szerint Mánfa, a török időkben is létezett, ám lakosságszáma meglehetősen lecsökkent. A megmaradt népesség kissé odébb költözött az eredeti településtől, így a templom és környéke elnéptelenedett, lassan visszafoglalta magának a természet és a templom környékét úgy benőtte az erdő, hogy az épületből semmi sem látszott. Állítólag úgy találtak rá a romos épületre, hogy egy bika betévedt az erdőbe, és szarvával a torony harangkötelébe akadt, s ahogy azt rángatni kezdte, megszólalt a harang, erre fölfigyeltek a falubeliek.

A mánfai templom építésének – az eddigi kutatások alapján – három fontos periódusa vált ismertté.

Az első, legkorábbi szakasz a 12. századra tehető. Ez egy egyhajós, félköríves szentélyű, torony nélküli kis templom volt, déli oldalán három ablakkal és lépcsős bélleletű kapuval.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A 13. századra tehető jelentős késő román átépítés eredménye, hogy a hajót keleti irányba bővítették, új, egyenes záródású szentélyt építettek, s mellé sekrestyét. Ekkor került a templom elé az akkor még csak 4 emeletes torony, a templomtól külön megépítve. A templomot kerítőfallal vették körül.

A 14-15. századi bővítés már gótikus stílusban készült: a templomot észak felé bővítették, így 7,5 méter széles lett. Az új falat támpillérekkel erősítették meg. A hajót összeépítették a toronnyal, amely egy új emeletet kapott. Új, gótikus bejáratot létesítettek a nyugati falon. Ekkor épült a csontház is.

A török hódoltságot a templom viszonylag szerencsésen vészelte át, nem így a község, amely teljesen elpusztult, és mintegy két kilométerrel keletebbre épült fel újra.

Az épület a mai helyreállított küllemét 1742-ben kapta, 1927-ben pedig újra restaurálták.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Négy kilométer ezer csodája: a Mecsek Melegmányi-völgyében túráztunk

A Melegmányi-völgy a természet kincsesládája: víznyelők, barlangok, források és vízesések teszik izgalmassá a szurdokvölgyi kalandozást.