Fesztivál
A jövő keddig tartó busójárás több mint száz programmal, felvonulásokkal, bemutatókkal és látványos közösségi eseményekkel várja a látogatókat, miközben a sokác népszokás évszázados elemei ismét benépesítik a Duna-parti várost.
A február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt.
A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban. Délben megnyílik a népművészeti és kézműves vásár a belvárosban, délután pedig elindul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől.
A város utcáin és terein gyermekmaskarások – a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut és fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.
A főtéren gyermek-néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, a közönség megismerkedhet a busójárás hagyományos eszközeivel is. Késő délután Hagyomány és Lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, az esti órákban pedig a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.
Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, délután népdaléneklő versenyt rendeznek. Néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak láthatók a Kossuth Teátrum Művelődési Házban.
Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást. Már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek és busócsoportok lépnek fel városszerte, a Busóudvarban pedig látványfőzéseket is tartanak.
A gyerekekkel érkezők számára kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával, emellett táncházak várják a látogatókat. Délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab-látványfőzéssel és ételkóstoltatással folytatódik a program a Síp utcában.

A népszokás leglátványosabb eseményeit a hagyományoknak megfelelően farsangvasárnap tartják. Délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd dél után a borzas bundába öltözött alakoskodók csónakkal kelnek át a Duna keleti partjáról a nyugatira.
Ezt követően felvonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak, és hatalmas máglyát gyújtanak a város főterén. A nap folyamán látványos maszkfaragás, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek és busócsoportok bemutatói, valamint ételkóstolók várják az érdeklődőket, késő délutántól pedig szabad farsangolás és koncertek zárják a napot.
Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban. Húshagyókedden, a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig elindul a busók felvonulása a Kóló térről a Széchenyi térig. Itt veszi kezdetét a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, és elégetik a telet jelképező koporsót.
A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak. Szombaton és vasárnap egyenként 40 ezer érdeklődő fogadására készülnek, de kedden is nagy tömegre számítanak a Duna-parti városban.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és az 56-os utakon jelentősebb torlódásokra kell számítani. Az autópályán érkezőknek a nagynyárádi lehajtó használatát javasolják, az ország keleti részéről érkezők pedig Újmohácson parkolhatnak, ahonnan komppal közvetlenül a forgatag közepébe érkezhetnek. A busójárás ideje alatt megerősítik a közösségi közlekedést, ezért a szervezők a buszok és vonatok igénybevételét ajánlják az autók helyett.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A török hódoltság idején kialakult legenda szerint a sokacok álruhákat öltve tértek vissza a Duna túlpartjáról, és az ijesztő maskarásokkal elűzték a megszállókat.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás elemei évszázadok óta változatlanok: a busóbundát, vászongatyát és bocskort viselő alakoskodók faragott álarcokban, tarisznyákkal, buzogányokkal, kereplőkkel és kolompokkal búcsúztatják a telet. A busójárást az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!