Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos.

Az Európai Filmkultúra Kincse címet kapta a Nyugati pályaudvar; az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel, köztük a pályaudvar épületével bővítette az európai filmörökséget.

HIRDETÉS

Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg 35 helyszín viseli, köztük az odesszai Patyomkin lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason’s Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, amely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.

A Nyugati pályaudvar látható többek között:

A huszonötödik óra című háborús drámában (1966), Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában. A Kémjátszmában (2001), Spielberg München című filmjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is szerepel.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-torony által világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.  Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával.

Kapcsolódó

Háromszintes, föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként születik újjá a Nyugati pályaudvar

Világhírű brit építésziroda, a Grimshaw Architects nyerte az új Nyugati pályaudvar tervpályázatát! London, Melbourne, Los Angeles, New York pályaudvarait, metróállomásait is ők tervezték.