Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont Eger
Eger, Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont, Eszterházy tér, Magyarország
A Csillagvizsgáló az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főépületében, a Líceumban található.
A váróterembe érkezve megismerkedhetünk a Naprendszerünket alapvetően meghatározó törvényeivel, az űrutazás kezdeteivel, az első Holdra szálló legénységgel. Néhány kép 3D-s hatású, ha mobilkészülékünket eléjük tartva máris térbelivé válnak. Láthatjuk, hogyan épül fel egy űrhajó, milyen elemei vannak, továbbá kiderül, hogy az ókorban sokan isteneknek hitték a Nap körül keringő bolygókat. A gyermekek számára itt egy játszóház lett kialakítva: robotokkal, motorokkal és áramkörökkel kapcsolatos előadásokat tartanak, minden szétszedhető és újraépíthető!
Csillagásztorony és Hell Miksa
1776-tól kezdte meg működését a Specula, vagyis a csillagásztorony. A megfigyeléseket a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából, illetve a teraszról végezték. Hell Miksa bécsi származású, magyar csillagász szerezte be az eszközöket Európa legjobban felszerelt csillagászműhelyeiből. Érdekesség, hogy összesen 21 testvére volt, szülei és testvérei német nemzetiségűek voltak, azonban a tehetséges csillagász 1750-től már magyarnak vallotta magát, amit hivatalos iratok is bizonyítanak. Az ő nevére keresztelt csillagászati múzeumban megtalálhatóak a kor tudományos eszközei, amelyekkel a makrouniverzum megfigyelhető és tanulmányozható: különböző tükrös és lencsés távcsövek, amelyeket a kor csillagászai használtak.
A többi rész egy másik tárlat része a Barna György Optikatörténeti kiállításé. Itt mikroszkópok, lencsék, régi videokamerák tekinthetőek meg, amelyekkel talán még nagyszüleink készítettek felvételeket szüleinkről. Hatalmas fényképezőgépek melyekkel pedig ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk.
Tudományos Játszóház
A Tudományos Játszóházban szó szerint kézzelfoghatóvá válnak a fizikai jelenségek. Egyénileg vagy vezetőnk segítségével, kísérleteken keresztül ismerkedhetünk meg itt a világ működésével. Fejtsük meg a Bermuda-háromszög rejtélyét, lőjünk a levegőágyúval, vagy süssük el saját villámunkat a Van de Graaff-féle szalaggenerátorral. Illetve mégse, ez utóbbit bízzuk inkább a vezetőnkre. A villám csak a hozzáértők kezében válik játékszerré… A teremben találjuk a vidék egyik legnagyobb planetáriumát is, a francia mérnökök által készített félgömbbe ülve számos vetítés közül választhatunk.
Tovább haladva a torony tetejébe, a következő lépcsőfordulón a Csillagász melegedőjébe leshetünk be. A csillagászok az alattunk lévő szintről fürkészték az eget, ott viszont nem lehetett fűteni, hiszen a pára lecsapódott volna a távcsövekre. A nyitott ablakoknál hamar átfagytak a vaskos falak, és ezek közt pedig csillagászaink is. A tudósok ekkor húzódtak be az apró szobába, ahol a hatalmas kályha valódi forróságot árasztott magából. A melegedőbe menekített távcső az egyetlen, amiben még az eredeti optika található, a többiből a háború idején kiszedték ezeket a katonák.
Eger egyik legszebb panorámája
Hamarosan egy huzatos kis átjáróban találjuk magunkat, ahonnan már látjuk is a Panoráma terasz lélegzetelállító kilátását. Becsapós, hogy bár „csak” a 8. emeleten vagyunk, az impozáns belmagasság miatt már 44 méterrel állunk az utca szintje fölött! A teraszról teljes 360 fokban körbe tudunk nézni a város fölött. Amíg az utcán csak lengedezik a szél, itt kisebb orkánnal kell általában megküzdeni, de megéri, hiszen nem mindennap tud szembenézni az ember a Bazilika tetején álló szentekkel… Érdekesség, hogy Eger legmagasabb épülete ugyan a főtéren látható minorita templom, a város dimbes-dombos elhelyezkedése miatt mégis szinte lenézünk innen erre az épületre.
A kontinens legrégebbi Camera obscuraja
A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége. Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem.
